Belföld

Emlékmű a szegedi elhurcolt zsidóknak

Hamvas Endre, Mindszenty József és Kovács Sándor munkásságát, valamint az új rendszerhez való viszonyukat elemezték a szegedi Gál Ferenc Főiskolán.

Hamvas Endrét fura időpontban szentelték csanádi püspökké. Vele együtt még két ilyen eset történt, Mindszenty József veszprémi és Kovács Sándor szombathelyi püspök lett 1944-ben március 25-én.

Március 19-én a németek megszállták az országot, így még inkább fontossá vált, hogy egy-egy megyés püspök a helyén legyen és az emberek azt lássák, hogy irányítani tudják a történéseket. Ez a három püspök határozott személyiség volt, és kiálltak az üldözöttekért, nevezetesen a zsidóságért, míg Hamvas püspök a németekért, akiknek a kitelepítése szintén napirenden volt, akárcsak a felvidéki magyarságé. Akkoriban az erkölcsi mellett jelentős anyagi tekintélye is volt a püspököknek, iskolákat, gyermekotthonokat és szociális intézményeket működtetett az egyház a püspökök irányításával, miközben az országon keresztül vonult a szovjet front” – részletezte a helyzetet a szegedma.hu-nak Zombori István történész, a konferencia szervezője.

Hamvas Endre püspökségével három előadás is foglalkozott a konferencián: Zombori az 1944-45-ös szegedi hivatalba lépéséről, Pál József irodalomtörténész a zsidóság deportálása, továbbá a németek kitelepítése ellen tett lépéseit ismertette, míg Miklós Péter történész a kormány és az egyház kapcsolatáról beszélt.

A zsidóság védelmében, az igazságtalanság ellen tett erőfeszítésekkel kapcsolatban frusztrációs élményünk van, ha arra gondolunk, hogy eredménytelenek voltak. Ezt az érzést próbáljuk megfogalmazni abban az emlékműben is, amit a szegedi zsidóság elhurcolásának az emlékére állítunk ebben az évben – mondta Kiss-Rigó László megyés püspök az állítandó emlékműről.

Fotó: szegedma.hu, Gémes Sándor

Ajánlott videó

Olvasói sztorik