Az InfoRádió Aréna című műsorában Hann Endre azt mondta: a cég közvélemény-kutatásai szerint a kormányokat az ellenzéknél mindig korruptabbnak gondolták az emberek, ám ez a közelmúltban megváltozott. A Medián vezetője hangsúlyozta: hogy már a Simon-ügy kipattanása előtte sem sikerült az MSZP-nek megszabadulnia a korrupciógyanútól, ami a kormányzási időszaka alatt elérte.
A műsorban a Nézőpont Intézet vezető elemzője úgy vélte: a Simon-ügy felszínre hozhatja a választók azon reflexeit, amelyek 2010-ben a Fidesz kétharmados többségéhez vezettek. Fodor Csaba szerint a választók egy része 2010-ben a Gyurcsány-kormány elutasítása mellett nemet mondott a korrupciógyanúra, a gazdasági és társadalmi válságra is.
A paksi bővítést a Medián és a Nézőpont kutatásai szerint is a többség támogatja, de Hann Endre a két felmérés különbségére hívta fel a figyelmet. A Medián felmérése szerint az emberek többségének nem vonzó az, hogy a fejlesztés orosz hitelből, orosz állami vállalat által épüljön.
Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet vezető elemzője úgy véli: a paksi fejlesztés ügye nem jó kampánytéma az ellenzéknek. A szakértő szerint a választók egy része teljesen racionálisan méri fel, hogy Oroszország komoly gazdasági partnere lehet Magyarországnak, “arról nem beszélve, hogyha a paksi beruházás szükségességét vizsgáljuk, a többség azzal is egyetért”.
A Medián felmérése szerint a válaszadók többsége helyesnek tartaná, hogy népszavazáson döntsenek a paksi bővítés ügyében, de a Nézőpont Intézet elemzője úgy véli: ennek kivitelezése jogilag aggályos lehet, államközi szerződésekről ugyanis nem lehet referendumot tartani.
Az LMP lehet a Simon-ügy nyertese
“A Simon-ügy a kampány tematizációja miatt rendkívül hátrányos az ellenzék számára: védekező pozícióba szorítja őket, és elveszi a korrupcióellenes negatív kampányuk hitelességét – véli Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. – Sokan számítottak arra, hogy a közös listás indulás bejelentésével az ellenzék már nem magával lesz elfoglalva, mégis, azóta is azt látjuk, hogy folyamatosan magyarázkodni kényszerülnek, egyebek mellett a köteles bekiabálás és a Simon-ügy miatt.”
Juhász Attila szerint a korrupciós ügyek taszítják a bizonytalan szavazókat és az ellenzéki pártokhoz gyengébben kötődő szavazókat is. Az LMP viszont jól kihasználhatja az ilyen ügyeket, felerősítve a két politikai oldal bűnösségére épülő üzenetét. “A választók általában korruptnak tartják a politikai elit egészét, és az ilyen ügyek hatására egy részük magától a politikától fordul el, nem csak az érintett pártoktól, politikusoktól” – mondja az elemző.
