A Heti Válasz Bodrogai Ferencet, a Forest Papír Kft. létrehozóját, Bojár Gábort, a Graphisoft megalapítóját, valamint Lantos Csabát, a konzervatív üzletembereket összefogó Széll Kálmán Alapítvány elnökét ültette egy asztalhoz. A nagyinterjúból kiderül, hogy abban mindhárman egyetértenek, hogy a gazdasági rendszerváltás már jóval a politikai előtt végbement.
A kiindulópontot 1982 környékére teszik. Ekkor született meg a kisvállalkozói törvény, amely lehetővé tette magáncégek alapítását; és az ’56 utáni periódusban ekkor lett az ország először hivatalosan is fizetésképtelen, ami miatt felvételét kérte a Nemzetközi Valutaalapba. A gazdasági szükséghelyzet miatt volt a hatalom kénytelen engedményeket tenni, és a gazdaság liberalizációja irányába lépni.
A milliárdos üzletemberek Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminiszterének megszorító csomagjához kötik a rendszerváltás utáni időszak első fordulópontját. 1994 végére az ország ismét fizetésképtelenné vált, ezért „a Bokros-csomag sem szólt másról, mint az államcsőd közvetlen elkerüléséről” és annak tudatosításáról, hogy „kapitalizmust építünk és csak magunkra számíthatunk”.
Arról már markánsan eltérő a vállalkozók álláspontja, hogy a kétezres évek elején mi miatt és pontosan mikor került lejtőre a magyar gazdaság és az ország. Egyikük szerint a Gyurcsány Ferenc által kitalált és Medgyessy Péter által bevezetett kétszer száznapos program, másikuk szerint viszont az Orbán-kormány által 2001-ben elindított kamattámogatott lakáshitelezés tekinthető minden ősbűn forrásának. További részletek a Heti Válaszban.
