Belföld

Sólyom nem áll a Paks ellen tiltakozók mellé

sólyom lászló (sólyom lászló, )
sólyom lászló (sólyom lászló, )

Megkereste több zöldszervezet, de a volt államfő elhárította, hogy a paksi bővítés elleni tiltakozás élére álljon - írta magyarnarancs.hu.

A hetilap internetes kiadása több forrásból is úgy értesült, hogy a hét elején felkereste Sólyom Lászlót több olyan civil szervezet, amely aggódva figyeli a parlamenti jóváhagyásra váró, Paks bővítéséről szóló magyar–orosz megállapodást. Azt szerették volna elérni, hogy a volt államfő álljon a paksi bővítést ellenző civil összefogás, illetve mozgalom élére. Sólyom László ezt nem vállalta, állítólag azzal érvelt, hogy február közepén a témában az MTA szervez konferenciát, álláspontját ott fejti ki.

Egy decemberi konferencián Sólyom László a bővítés ellen volt. Akkor azt mondta: amikor Putyin itt volt, két dolgot követelt. Az egyik az volt, hogy a Malévot adjuk el (az egyik) oligarchának, el is adtuk, aztán vissza is vettük, mikor csődbe ment, „a másik pedig a Paks, hogy azt ők akarják csinálni…” Akkor szerencsés helyzetben volt, azt mondhatta, hogy Magyarországon az államelnöknek ebbe nincsen beleszólása. „De hát rossz helyen mondta, mert az elnöki hivatal megvette már a láncokat, amikkel oda fogom magam kötözni a paksi kerítéshez.”

A környezetvédelem iránt elkötelezett Sólyom László még államfőként személyesen tiltakozott a Zengő-terv ellen. Akkor Ennek nyomán a kormány 2004 közepén szakértőkből álló vizsgálóbizottságot alakított, s ennek javaslatára 2005 februárjában úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett NATO-radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg.

Sólyom László szombaton, a Medián közvélemény-kutató intézet által szervezett állampolgári találkozón az adatszolgáltatásról beszélt. Azt mondta: gyakori propaganda, hogy az növeli a hatékonyságot, könnyebbé és egyszerűbbé teszi az életet, segíti a bűnözés elleni harcot, de az emberek hajlamosak nem belegondolni abba, hogy mi lesz kiadott adataik további sorsa.

Szerinte a Snowden-ügy miatt ma már sokkal többeket foglalkoztat, hogy mi lesz a begyűjtött adatokkal. Korábban az emberek gyakran aggályok nélkül adták ki adataikat, az adatvédelem iránt nem volt túl nagy érdeklődés, sokan elhitték, hogy nagy előnnyel jár az az áldozat, amelyet az adatszolgáltatás jelent – emlékeztetett.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik