Belföld

Bank helyett multikultúra

Szabad Színház a belvárosban (Szabad Színház a belvárosban)
Szabad Színház a belvárosban (Szabad Színház a belvárosban)

A székesfehérvári Fő után eltűnt egy bank, és helyére a Szabad Színház társulat költözött. Vágyaik, terveik felforgatják a már szunnyadni sem akaró Belvárost.

A városnak profitálnia kellene a testvérvárosi kapcsolataiból multikulturális programokkal – vetette fel Nagy Judit a város polgármesterénél. Cser-Palkovics András nem mondott nemet, hanem az egykori bank épületét kínálta fel a Belvárosban. Nagy Juditnak, a Szabad Színház vezetőjének, az ötlet gazdájának több sem kellett, teret hódított a város szívében. Tervei között szerepel egy multikulturális program kialakítása, amiben saját anyanyelvükön köszöntik a turistákat, bemutatva nekik népünk, városunk történelmét. E remek társaság már ma elkezdte kiképezni az idegennyelvet beszélő színészgárda nevelést, akik gyermekszínészként már nyáron előadásokon szerepelhetnek.

Az egykori bank jellege alaposan megváltozik, megváltozott. Már most gyermekzsivaj szűrődik ki falai közül, miközben ablakai csábítják az előadást kukucskálókat. Szabó Dániel Ferenc caisa nevű svájci hangszeren zenélt az első nyilvános utcai zeneszínházban. E hangszer nyugalmát, egyénekre szabott hangzásvilágát megtalálhatják a Youtube-on, ha beírják a caisa kulcsszót! Fehérváron vonzotta e hangszer látogatóit.

Amikor a Basa utcai nyílt téren jártunk, kisgyermekek oldódtak fel az angol nyelv világában, ahol ebbe Szabó Emese színész és nyelvtanár segített nekik.

A Fő utcán, húsz évvel ezelőtt – forráshiány miatt – Melocco Miklós nem tudta befejezni szoborcsoportját Mátyás király előtt. A Szabad Színház ezt is bevállalta – persze a szobrászmester segítségével –, hiszen a hét szabad művészet hiányzó elemeit élő szobrokkal pótolnák.

Bátran kijelenthetjük, hogy Székesfehérvár nemcsak a világítás és a taposók miatt telt meg élettel, hanem a várost kultúrával behálózó csapat, a Szabad Színház miatt is.

Az összes kép itt látható.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik