Belföld

A Dunakanyarban kicsit átlag feletti a vásárlóerő

tanszer-vasarlas(430x286)(1).jpg (tanszerek, tanszer, )
tanszer-vasarlas(430x286)(1).jpg (tanszerek, tanszer, )

A GfK idén először járási szinten is vizsgálta a vásárlóerőt.

Magyarországon az egy főre jutó éves nemzeti vásárlóerő 5009 euró, ami 38,9 százaléka az európai átlagnak – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet 2013. évi vásárlóerő-tanulmányából. Magyarország ezzel a tavalyihoz hasonlóan, az idén is a 31. helyen áll Európa 42 országának rangsorában.

Magyarországon a megyék és a főváros rangsorában Budapest áll az első helyen 6520 eurós vásárlóerővel, ami 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag, ugyanakkor egy szinten van a balti államok országos átlagával, de érezhetően elmarad a szlovák és a cseh országos, nagyjából 7500 eurós szinttől.

A 2013. január 1-jével kialakított járási rendszert figyelembe véve a GfK az idén először járási szinten is vizsgálta a hazai vásárlóerőt. Az első helyen álló Budakeszi járásban a vásárlóerő az országos átlag 127 százaléka. Budapesttel együtt vizsgálva azonban 12 fővárosi kerület megelőzi a Budakeszi járást. Három budai kerületben, az I., a II. és XII.-ben az országos átlag több mint 160 százaléka az egy főre jutó vásárlóerő.

A Pest megyében található járások rangsora a vásárlóerő szerint (az országos átlag százalékában):

  • Budakeszi 127
  • Dunakeszi 119
  • Szentendre 116,9
  • Pilisvörösvár 116,4
  • Érd 116
  • Gödöllő 108,5
  • Vác 104
  • Szigetszentmiklós 102,1
  • Vecsés 102
  • Szob 98,6
  • Aszód 95,9
  • Gyál 94,4
  • Monor 92,3
  • Ráckeve 89,2
  • Cegléd 87,9
  • Dabas 87,6
  • Nagykáta 86,6
  • Nagykőrös 85,6

A Pest megyében található 18 járás felében a vásárlóerő nem éri el az országos átlagot.

Az ország öt legszegényebb járásából négy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van (Kemecsei, Csengeri, Fehérgyarmati és Baktalórántháza járás), egy pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Cigándi járás). Az itt élők elkölthető jövedelme az országos átlagnak mindössze 62-66 százalékát teszi ki.

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, beleértve bármilyen állami juttatást. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik