Az MSZP és az Együtt–PM szövetség úgy követeli a Szilvásy Györgyöt börtönnel fenyegető kémügy iratainak nyilvánosságra hozatalát, hogy azokat még 2009-ben titkosították – írja beharangozójában a csütörtökön megjelenő Heti Válasz internetes kiadása.
A hetilap ténynek nevezi, hogy a Gyurcsány-éra nemzetbiztonsági elitjét „bemártó” feljelentések egy része éppen „a Bajnai Gordon által kinevezett NBH-főnöktől származik”. A 2041-ig szigorúan titkos minősítésű eset felgöngyölítése még a Fidesz-periódus előtt indult. A Heti Válasz úgy tudja, zárt nyomozás is folyt a témában, és az NBH-t megöröklő Laborc Sándort épp azért „kellett” Szilvásyék társaként felfüggesztett börtönre ítélni, mert – bűnpártoló módon – hátráltatta a vizsgálatot.
Ami biztos: a nemzetbiztonsági szervek 2009-ben, tehát az MSZP ciklusában 80 évre titkosították a kémsztori dokumentációját, majd ezt az időtartamot az utódok (2011-ben) 30 évre csökkentették.
A Gyurcsány-éra nemzetbiztonsági elitjét érintő bűnügyekről és a kémügy hátteréről a csütörtökön megjelenő Heti Válasz közöl részletes összeállítást.
Összehívná a nemzetbiztonsági bizottságot a Fidesz
A Fidesz szerint maffiahálózatokra emlékeztetnek a „kémkedési perként” ismert büntetőügyre adott baloldali reakciók, ezért a testület három kormánypárti képviselője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának összehívását kezdeményezi hétfőre, a titkosított per iratanyagának megismerésére. Kocsis Máté, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke példátlannak nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nyilatkozatában a bírót fenyegette bukással, míg a baloldal más szereplői az ügyészeknek üzengettek burkoltan. Szerinte ezek a „szélsőséges és veszélyes reakciók” teszik indokolttá a nemzetbiztonsági bizottság összehívását.
A Debreceni Törvényszék múlt pénteken kémkedéssel összefüggő bűncselekmények miatt elsőfokú – nem jogerős – ítéletet hirdetett, amely szerint Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója, valamint Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere letöltendő börtönt kapott, míg Laborc Sándor, aki Galambos Lajost váltotta a hivatal élén, felfüggesztett büntetést. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője a tárgyalás után azt mondta az MTI-nek, hogy az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították. A zárt tárgyalásnak csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános.
Az ügyről keveset tudunk, hiszen a per titkosított anyagait az érintettek nem cáfolhatták, korábban a Heti Válasz ugyanakkor azt írta, hogy a titkosszolgálati vezetők egy orosz érdekeltségű céggel szűrették volna ki az NBH-ból azokat, akik a Fidesznek szivárogtattak. A lap információi szerint Galambos Lajos még NBH-igazgatóként, 2007-ben megbízta a Zömök Kft.-t, hogy világítsa át a hivatal munkatársait. A hetilapnak akkor nyilatkozó egyik érintett állítása szerint a Zömök Kft. feladata az lett volna, hogy poligráfos hazugságvizsgálattal derítse ki, milyen úton szivárognak információk a Fideszhez. Az akkori nemzetbiztonsági vezetők meggyőződése volt ugyanis, hogy az ellenzék gyakran naprakészebb információkkal rendelkezik bizalmas ügyekről, mint a kormányzat.
A rendszerváltozás óta példa nélkül álló ügyet a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel, azonban a történteket vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség budapesti regionális osztálya 2041-ig az eljárás minden részletét államtitoknak minősítette. A tavaly március 12-én megnyitott büntetőperben az ügyészség Galambos Lajost a bűncselekmény elkövetésével, Szilvásy Györgyöt felbujtással, P. Lászlót bűnsegédlettel, Laborc Sándort pedig bűnpártolással vádolta meg. A Magyar Nemzet szerint a perben a vádlottak egyike sem ismerte el bűnösségét, és azt is vitatták, hogy az ellenük indult eljárás megalapozott vádakra épülne. Az ügyben a tanács tavaly szeptemberben tanúként hallgatta meg Ficsor Ádámot, a Bajnai-kabinet titkosszolgálati miniszterét, valamint Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány pénzügyminiszterét is. A tanács összesen 15 tárgyalási napon át folytatta a bizonyítási eljárást.
