Bírálta az Európai Unió katasztrófavédelmi intézményeinek hatékonyságát Áder János az M1 Az este című műsorának adott csütörtöki interjújában; az államfő a közép-, a kelet- és a délkelet-európai országok államfőinek csütörtökön véget ért pozsonyi csúcstalálkozóján hárompontos javaslatcsomagot terjesztett elő a jelenlegi, szerinte bürokratikus rendszer javítására.
Súlyos következmények
A köztársasági elnök szerint vízválasztóhoz értünk, míg 2006-ban azt mondták az akkori árhullámról, hogy százévente jön ilyen, hét év elteltével újabb, immár rekordszintű árvíz érkezett. Szerinte óriási felelőtlenség lenne, ha nem számolnánk azzal, hogy néhány éven belül újabb, akár még a mostani rekordot is megdöntő árvíz érkezhet és arra figyelmeztetett, hogy ez nemcsak súlyos károkat okozhat, de súlyos gazdasági következményekkel is járhat.
Áder János ismertette: a találkozó eredeti témái az integráció, a válságkezelés és az Európai Unió bővítésének kérdései voltak, de úgy vélte, az elmúlt egy hét tanulságai alapján indokolt beszélni az árvízi veszélyhelyzetről, általában a katasztrófák bekövetkezéséről és annak uniós kezelési módjáról.
Hangsúlyozta: Magyarország túl van a nehezén, az árvíz nem követelt emberéletet, nagyon súlyos kárt nem okozott, de így is több tízmilliárd forintos lesz a kár összege. Hozzátette ugyanakkor, hogy nagyobb lett volna a baj, ha például Győrújfalunál nem sikerült volna megtámasztani a töltést, vagy bárhol átszakadt volna a gát. Mint mondta, utánanézett, hogy milyen uniós segítséget lehetett volna ebben az esetben igénybe venni és „sajnos semmilyen komoly segítségre nem számíthattunk volna, (…) az EU-nak semmilyen hatékony eszköz nincs a kezében”.
Így változtatna Áder
A hárompontos javaslatcsomagot ismertetve az államfő elsőként a Szolidaritási Alap bürokratikus és lassú eljárásának megváltoztatását említette. Elmondta, az egymilliárd eurós alapban nincs jelenleg pénz, de emellett nagyon szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogyan lehet pályázni forrásra belőle. Egy meghatározott kárérték-küszöbérték felett lehet igényelni belőle, de az elmúlt 10 évben a kért kárösszegeknek átlagosan mindössze 4 százalékát fizette ki az unió, azt is a legjobb esetben csak majd’ egy év elteltével. Kitért arra, hogy Magyarországon várhatóan a kár összege nem fogja elérni ezt a küszöbértéket.
Szerinte növelni kellene az összeg nagyságát, gyorsítani az eljárást, és azt javasolta, hogy olyan célokra is lehessen kifizetni belőle, amelyekre eddig nem lehetett.
A javaslatcsomag második pontjaként új pénzügyi eszközök, lehetőségek kitalálását vetette fel Áder János. Példaként említette, hogy kedvezményes kamatozású vagy akár kamatmentes kölcsönt is kaphassanak a bajba jutott országok úgy, hogy az ne számítson bele az államadósságba, hisz az igénylők nem tehetnek róla, hogy ilyen helyzetbe kerülnek. Szerinte ezek a megoldások ma szokatlanok, és idegenek az Európai Unió bürokráciájának gondolkodásmódjától.
Az államfő harmadik pontként azt javasolta, hogy a regionális fejlesztési forrásokból hangsúlyosabb részt kellene elkülöníteni a megelőzésre.
Fogadtatás
Arra a kérdésre, hogy az államfők miként fogadták a javaslatcsomagot, azt mondta: úgy látta, hogy van fogadókészség erre. Előrevetítette, hogy a visegrádi négyek találkozóján is szeretné felvetni ezt a kérdést. Megjegyezte ugyanakkor, hogy szerinte az EU bürokráciájának meggyőzése sokkal nehezebb feladat.
A köztársasági elnök úgy vélte, az uniós országokban élők joggal várják el, hogy ezzel a problémával időben foglalkozzanak, ne pedig akkor, amikor „egy sokkal súlyosabb árvíz vagy egy sokkal súlyosabb természeti katasztrófa sokkal súlyosabb, drámaibb következményekkel figyelmeztet minket a felelőtlenségünkre, arra, hogy nem végeztünk el egy munkát”.
