Az ellenzéki párt úgy módosítaná az alaptörvényt, hogy semmilyen adót, közterhet ne lehessen kivetni, ha „az Alkotmánybíróság, az Európai Unió Bírósága, vagy más, Magyarország által elismert joghatósággal rendelkező szerv döntéséből az állam által teljesítendő fizetési kötelezettség fakad”. Az MSZP szerint ilyenkor annak kellene fizetnie, aki „a fizetési kötelezettséget eredményező jogszabály megalkotásában támogató szavazatával vagy a kormány tagjaként részt vett”. A kötelezettség alól mentesülne a „döntéshozatalban részt vevő személy, ha a döntés tartalmi felülvizsgálatára az Alkotmánybíróság hatáskörrel rendelkezik”.
A javaslat indokolása szerint meg kell akadályozni, hogy a hatalom ámokfutásának árát a lakossággal fizettesse meg. „Az alaptörvény hatályos szövege lehetőséget adna arra, hogy a jogalkotó (például az Országgyűlés, a kormány, a kormány tagja) által hozott jogszabály bukása esetén az állam által fizetendő kártérítési kötelezettséget különadók formájában hajtsa be a kétharmados fülkeforradalmi többség. Ezt tiltja a módosítás, sőt, ennél tovább is megy: arról rendelkezik, hogy aki a kárt okozta, az fizesse meg.”
Az MSZP szerint a kétharmados többség tudatában van annak, hogy a kormányváltás óta több olyan törvényi rendelkezés „meghozatalára került sor, amelyek alkotmányellenesek, illetve nemzetközi szerződésbe vagy az Európai Unió közösségi jogába ütköznek”. Az ilyen rendelkezések elleni védelmet – bárhogy igyekezett a hatalom a védelem eszközeit szűkíteni – előbb vagy utóbb eredménnyel lehet igénybe venni. Márpedig az eredményes jogorvoslat azzal jár, hogy az államnak egészen bizonyosan fizetési kötelezettsége keletkezik azzal szemben, akinek a jogait megsértették.
Néhány napja a külügyminiszter maga is azt mondta, hogy kikerül az alaptörvényből az a passzus, amely szerint ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság, az Európai Bíróság vagy más nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. (Brüsszeli források szerint egyebek között ez is egyike volt azon pontoknak, amelyeket José Manuel Barroso korábban aggályosnak talált.) Martonyi János közölte: az Európai Bizottság kifogásolta, hogy külön hivatkoznak az európai és más nemzetközi bíróságokra, ezért törlik a vonatkozó részt. A kormány a gazdasági stabilizációról szóló törvénybe iktatna be egy olyan rendelkezést, amely szerint a váratlan pénzügyi kötelezettség esetén az állam hozzájárulást szabna ki.
