Belföld

A munkaerő jöhet, a család nem

Nehézségekbe ütközik az, akinek családja egy harmadik ország állampolgára, de nálunk szeretne letelepedni.

Hakeem Babalola boldog ember. A nigériai újságíró évek óta kommunikációt tanít angolul Magyarországon. Szeret itt élni, szereti az országot. Amikor letelepedési engedélyt kért, meglepődött, milyen könnyen ment neki. Azonban amikor a párját szerette volna a közelében tudni, már több akadályba ütközött. A családegyesítési törvény szerint ugyanis csak akkor igényelhető a letelepedési engedély, ha a rokonsági kapcsolatot bizonyítani is tudják, kiküszöbölve ezzel az illegális bevándorlást.

Hakeem ezért kénytelen volt hazautazni és megházasodni. Első gyerekük már itt született, de újabb probléma akadt. A kicsi születési anyakönyvi kivonatára ugyanis ismeretlen állampolgárságot iktattak. Hakeem nem értette, miért történhetett ez, hiszen ahogy ő is, párja is nigériai. Kénytelen volt a konzulátushoz fordulni.

Állampolgár

Pucsok Albert ügyvéd számos hasonló esettel találkozott már. Szerinte nem csak az a gondja a harmadik országból érkezőknek, hogy sokszor nem ismerik el a gyermeküket állampolgárnak (mellékesen ez sérti a gyermek jogait), de előfordul, hogy a hivatal megtagadja az anyakönyvi kivonat kiadását például abban az esetben, ha magyar állampolgárságú férfinak születik gyermeke egy harmadik országból érkező nőtől, mondván, nem tisztázott a gyermek nacionáléja.


Fotó: Balog Zsolt

Gyakran az is gond, ha nem nálunk kötik meg a házasságot. Nem elegendő lefordíttatni a házassági anyakönyvi kivonatot, a magyar rendszer megköveteli, hogy idehaza is iktassák a frigyet.

Az sem könnyíti meg a letelepedést – mondja Pucsok Albert –, hogy a magyar kormány olyan jövedelemet kér, amit szinte lehetetlen megkeresni.

Példaként említ egy kétgyermekes afgán családot. Nekik a KSH 2011-es létminimumadata szerint nettó 310 ezer forintos jövedelemmel kell rendelkezniük, hogy ne jelentsenek indokolatlan terhet országunk számára. Ez azonban nehezen kivitelezhető a magyar gazdaságot és munkaerőpiacot figyelembe véve.

40 ezerből 32 ezer maradna

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikája szerint 2012. decemberig 39 267-en kértek bevándorlási engedélyt hazánkba. További 32 276-ra tehető azoknak a száma, akik tartózkodási engedélyt kértek. Állandó tartózkodási engedélyt 17 014-en kaptak. A más jogcímet igénybe vevőkkel együtt összesen 213 732-en lépték át az országhatárt. Fontos, hogy az illegális bevándorlók nem tartoznak ebbe a csoportba.

Ha kíváncsi, hogy áll Németország a bevándorláshoz, ezt a cikket önnek írtuk!

Feltételek

Családegyesítést harmadik ország olyan állampolgára kérhet, aki valamely tagállamban legalább egy évig érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és megalapozott kilátásai vannak a letelepedési jogosultság megszerzésére. Ezzel szemben az irányelvet nem kell alkalmazni az unió polgárának családtagjaira, valamint harmadik országok azon állampolgárára, aki menekültstátus elismeréséért folyamodik, és kérelme tekintetében még nem hoztak végleges határozatot, vagy aki ideiglenes védelemben részesül.

A családegyesítést igénybe vehetik a házaspár kiskorú gyermekei (azaz azok a nem házas gyermekek, akiknek életkora nem haladja meg az érintett tagállam joga által megállapított nagykorúsági életkort) vagy a házaspár egyik tagjának kiskorú gyermekei, beleértve az örökbe fogadott gyermekeit is, ha az érintett szülői felügyeleti joggal rendelkezik, és a kiskorú gyermekek az ő eltartottjai.

Projekt

A Független Médiaközpontban a „Migráció a központ felé” című nemzetközi projekt részeként olyan témákat boncolgatnak, mint munkavállalási és tartózkodási engedélyek, családegyesítés, tanulás-oktatás. Öt országban, Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában műhelyfoglalkozások zajlanak, amelynek célja a migrációt, a harmadik országbeli állampolgárokat és az integrációt érintő kérdések megértése, a témával kapcsolatos társadalmi tudatosság javítása.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik