Bármennyire szeretnénk is, egyelőre nincsenek eszközeink a földrengések előrejelzésére. A szeizmológusok (földrengéskutatók) csupán számításokat végezhetnek, amelyekkel meghatározhatják egy-egy terület veszélyességét – mondja a Hír24 kérdésére Győri Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriumának főmunkatársa. A legújabb időkben már például ezek alapján adnak ki építési engedélyeket is jelentősebb beruházásokra.
Magyarországon több ilyen veszélyeztetett terület van: a Balaton északkeleti sarkától észak felé, Mór, Komárom, Berhida irányába. Az utóbbi településen 1985-ben volt a mostanihoz hasonló erősségű rengés. Komáromban pedig 1763-ban az eddigi legerősebb, 6,3-es erősségű.
A kedd hajnali földrengés okozta károkért kattintson a képre!
Fotó: MTI / Komka Péter
Két másik góc: a Jászság és környéke, valamint a Bükkalja és Eger környéke. Budapesttől délkeletre Dunaharaszti és Gyömrő környéke tartozik a veszélyzónába. Persze ez nem jelenti azt, hogy a közeljövőben errefelé fog rengeni a föld, de az eddig begyűjtött adatok alapján ezeken a helyeken a legvalószínűbb.
És hogy mekkora földrengésre számíthatunk egyáltalán a Kárpát-medencében? Akár akkorára is, mint ami a földdel tette egyenlővé 2009-ben az olasz L’Aquila városát (a 6,3-as erősségű rengésnek 308 halálos áldozata volt). Amiben bízhatunk, az a Pannon-medence kérge, amely vékony és meleg, ezért nem tudnak olyan nagy feszültségek felhalmozódni a mélyben, mint egy kemény és rideg kőzetben.
