Belföld

Itt az első, Hoffmann által sújtott évfolyam

Ahogy az várható volt, az új jogszabályok miatt óriási a káosz az iskolai beiratkozások körül.

„Nem tudom, mi lesz, majd fent eldöntik” – mondta kezeit széttárva az egyik budai általános iskola igazgatója arra a szülői kérdésre, mit tudnak kezdeni a túljelentkezéssel. Az iskolának a törvény szerint fel kell vennie a körzetébe tartozó gyerekeket, ám idén annyival többen jelentkeztek, hogy erre esély sincs. Egy másik iskolában a 81 helyre csak hétfőn több mint 120-an jelentkeztek, de még kedd délutánig várják a szülőket, így várhatóan a létszám csak nőni fog. A körzetis gyerekek felét sem fogják tudni befogadni.


Fotó: MTI / Czeglédi Zoltán

Tudunk olyan óvodáról, ahova a kétségbeesett szülők telefonáltak be, hogy bár korábban kiadták gyermekük iskolaérettségét tanúsító bizonyítványt, vonják vissza, mert a gyerek nem fog bekerülni a választott iskolába. (Valahogy sikerült visszaszereznie a papírt a szülőnek az iskolából, az óvoda írt egy újat, hogy a gyerek nem iskolaérett, tehát marad még egy évig.)

Sorsolás jöhet

A diákok felvételéről – jobb híján – sorsolással az iskolavezetők döntenek majd. A kimaradó gyerekek névsorát elküldik a Klebelsberg Iskolafenntartó Központ (KIK) illetékes tankerületének, ahol majd kisakkozzák, meliky gyereket hova tudják átirányítani.

A II. kerületben idén 150-300 (nagyjából 10 osztálynyi) gyerekkel több kezdi meg az általános iskolát. A pesti oldalon például Pestszentlőrincről érkeztek hasonló hírek, ott több mint 300-zal több a leendő kisdiák, mint az iskolai férőhely.

Mindenki tudta

A probléma borítékolható volt, előre lehetett tudni, hogy az oktatási „reform” eredményeképp a 2013 szeptemberétől induló évfolyam kiugróan népes lesz. Na, nem azért, mert hat éve, 2007 táján kiugróan több gyerek született, hanem mert több, egymást erősítő új jogszabály ez irányba nyomta a rendszert.

A közoktatási törvény szerint az iskolai beiratkozáshoz ez évtől nem a május 31-én, hanem az augusztus 31-én a hatéves kort betöltő gyerekek tankötelesek (plusz háromhónapnyi gyerek.). Egy másik rendelkezés szerint 2014-től minden hároméves gyereket fel kell venni az óvodákba. Férőhely azonban ott sincs elég, ezért minden hatéves gyereket be kell iskolázni.


Hoffmann Rózsa
Fotó: MTI / Varga György

Arról, hogy melyik kisgyerek megy iskolába, eddig a szülő és az óvodavezető megegyezhetett, de végül a szülő döntött, most viszont az óvodavezető dönt (akinek az az érdeke, hogy elküldje a gyerekeket). Ezzel kapcsolatban egyébként közkeletű – és az előbbiek miatt az óvónők által „hangosan” nem is cáfolt – tévedés, hogy minden hatévesnek kötelező az iskola. Ha egy gyerek nem iskolaérett, akkor maradhat oviban. Kérdés, hogy az óvodavezető a rá nehezedő nyomás miatt inkább elküldi a még nem egészen iskolaérett gyereket, vagy szakmai meggyőződésére hallgat, és a fenntartója előtt (akinek kötelessége beóvodázni jövőre minden háromévest) kiáll-e az érvei mellett.

10 ezerrel több gyerek

Mindez azt eredményezte, hogy idén szeptemberben nagyjából 10 százalékkal, mintegy tízezer gyerekkel több kezdi meg iskolai pályafutását, mint tavaly – és mint jövőre. Az arány nem tűnik nagynak, ám ennek területi eloszlása nem egyenletes. A főváros egyes kerületeiben és az agglomerációban akár 20-30 százalékkal több gyereknek kell helyet találni hirtelen, de több nagyvárosban is főhet a feje a szülőknek, igazgatóknak és a tankerületi vezetőknek.

Az előre látható – és várhatóan 1-2 hét múlva, amikor a felvételi listák megjelennek, óriási szülői felháborodást keltő – helyzetet az oktatásirányítás is érzékelte. De nem az azt előidéző jogszabályok megváltoztatását javasolta, hanem azt, hogy emeljék meg az osztályok létszámát.

Azaz, előidéz az oktatásirányítás egy botrányos helyzetet, és azzal orvosolja, hogy botrányosan telezsúfolja az osztályokat. Az idei elsős évfolyamban így 32-en is ülhetnek majd egy osztályban, míg a náluk idősebbek maximum 27-en lehettek.


Fotó: Kummer János

A javaslatot azonban még a parlamentnek kell megszavaznia. Ha átmegy a javaslat, enyhülhet ugyan a kisiskolások elhelyezési problémája, viszont a pedagógusok, szakemberek többségének véleménye szerint ezzel a pedagógiai munka kerül veszélybe. Óriási hátrányba kerülnek például a nehezebben beilleszkedő, a tanulási zavarral küzdő gyermekek (és azok is, akik egyszerűen gyorsabban vagy lassabban haladnak a tananyaggal), akik később maradandó tanulási problémákkal szembesülhetnek.

Hoffmann: mennyire jó

„Nem drámai mértékű a túljelentkezés, illetve a helyhiány az általános iskolákban, sajnos nem bújtak elő a föld alól hatéves gyerekek nagy számban – bagatellizálta el a problémát Hoffmann Rózsa a Magyar Rádió 180 perc című műsorában. – Ez ismét egy olyan alkalom lesz, amely azt tanúsítja, hogy az iskolák állami fenntartásba vétele mennyire jó, mert az országban egységesen lehet arról gondoskodni, hogy minden tanköteles korú, iskolaérett gyereknek meglegyen a helye valamelyik hozzá közeli intézményben.”

Marekné Pintér Aranka KIK-elnök korábban megerősítette, a beiratkozás után a KIK és a működtető önkormányzatok közös feladata lesz megteremteni a gyerekek elhelyezésének feltételeit. A helyzet – egy-két kivételtől eltekintve – osztályindításokkal kezelhető, de van olyan hely, ahol bővítésre, építkezésre lesz szükség – mondta.

A KIK próbált felkészülni

Cikkünk megjelenése után válaszolt a KIK a túljelentkezéssel kapcsolatos kérdéseinkre. Mint írták a túljelentkezést Budapest több kerületéből ( pl. XVII., XVIII., XII., XIV. ), néhány nagyobb városból jelezték, valamint a főváros agglomerációjából. Vidéki nagyobb városokban is leginkább az a jellemző, hogy a korábbi években is a népszerű iskolákban van nagyobb túljelentkezés.

Hozzátették, “a túljelentkezés a korábbi években is jellemző volt több helyen is – főleg a vonzó iskolákban, kerületekben, a főváros agglomerációjához közel eső városrészekben -, tehát ez nem új keletű jelenség. Éppen ezért már hónapokkal ezelőtt megkezdődött a gyermekek létszámának felmérése a népesség-nyilvántartó adataira, az óvodák és a védőnők jelzéseire építve, a korábbi évek tapasztalatait figyelembe véve. A tankerületek az iskolaigazgatókkal és a működtető önkormányzatokkal együttműködve igyekeztek a várható igénykehez és az iskola lehetőségeihez igazodva az indítható osztályok számát meghatározni. Az osztályindítás az iskola infrastrukturális adottságaitól is függ.

Az elsődleges cél ugyanis az, hogy a túljelentkezést minden iskola a szükséges számú osztály indításával tudja kezelni, amennyiben az intézmény adottságai ezt lehetővé teszik. Csak legvégső esetben kellene élni az osztálylétszám bővítésének lehetőségével (például olyan vidéki iskolában, ahol egy osztály indul csak és a törvényileg engedélyezett 27 helyett 29 elsős lenne), amennyiben az erről szóló törvénymódosító javaslatot elfogadja a parlament.”

Amelyik gyereknek nem jut hely a saját körzetes iskolájában, az átirányítható olyan iskolába, amely a legközelebb van a lakóhelyéhez és nem okozhat a szülőknek sem többletterheket.

Hangsúlyozták, hogy csak végszükség esetén engedélyeznék az osztálylétszám emelését. Ahol pedig helyszűke miatt mégis ezt a megoldást kell választani, ott pedagógus asszisztenssekkel megerősített tanórákat tartanának.

 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik