Belföld

A negyvenéves a Gyulai Művésztelep Vásárhelyen mutatkozik be

A legrégebbi magyarországi alkotóhely, a több mint négy évtizedre visszatekintő Gyulai Művésztelep munkáiból nyílik kiállítás április közepén a hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában.

A tárlat eddig ebben a formában még be nem mutatott anyagát mintegy háromszáz alkotásból válogatja össze a tárlat kurátora, Pogány Gábor. A tervek szerint a galéria teljes alsó szintjén, kilenc teremben lesznek láthatók a művek június elejéig. A várhatóan kétszáz darabos tárlatban sok nagyméretű alkotás lesz, a művésztelep eddigi munkáinak igazi keresztmetszeteként – mondta pénteken Nagy Imre, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója.
A régebbi és újabb alkotások az alapító tagok, tehát Albrecht Júlia, Balogh Gyula, Lakatos József Péter, Marosvári György, Rácz Katalin, Szakáll Ágnes, Székelyhídi Attila és Tömpe Emőke mellett tanítványaik, Bodor Zoltán, Lukács István, Szabó Éva Mária, Szőke Sándor munkái, valamint a később csatlakozott, hasonló szellemben alkotó művészek, köztük Győrffy Péter, Salamon György és Sáfár Pál művei. Két fotóművész, Horváth Balázs és Nagy Ottó, illetve a fiatal generációhoz tartozó Huszák Zsuzsanna, Oláh Katalin, Pethő Anikó és Vancsura Rita szintén képviselteti magát a vásárhelyi gyűjteményes kiállításon.

A Gyulai Művésztelepre 1969 óta járnak hivatásos művészek és a pályára készülő fiatalok. A Tóth Tibor festőművész vezetésével kialakított sajátos arculat egyedülálló színfoltjává vált a magyar képzőművészeti palettának. Az itt alkotó művészek a realizmus jegyében, természetelvű ábrázolásmódban dolgoznak, fő témájuk a kisember és környezete.

Az április 14-én vasárnap délben nyíló kiállításon látható művek a magyar közelmúlt valóságába vezetik el nézőiket. A festmények, akvarellek, grafikák, fotográfiák és plasztikák legfőbb mondanivalója a konkrét esendőség nyomainak dokumentálása, a féltés, egy letűnő társadalmi réteg és annak tárgyi kultúrája, értékrendje iránti tisztelet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik