A Fidesz-KDNP közös jelöltjét a kormánypárti és a jobbikos bizottsági tagok egyhangú támogatásával jelölték alkotmánybírónak.
Horváth Zsolt (Fidesz) az ülésen azt mondta: tanulmányai, eddigi munkája és felkészültsége alapján tartják alkalmasnak Juhász Imrét az alkotmánybírói posztra. A testület elnöke, a fideszes Varga István pedig azt emelte ki, hogy a jelölt szakmai munkája során fellépett a “gyalázatos Benes-dekrétumok” ellen.
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás jelezte, hogy az esélytelenség miatt pártja nem nevez meg saját jelöltet, ugyanakkor “jó szívvel” tudják támogatni Juhász Imrét, aki részt vett a 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos jogsértések feltárásában.
Az MSZP nem vett részt az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait jelölő bizottság keddi ülésén.Simon Gábor, a testület szocialista tagja azt mondta: ehhez a “kutyakomédiához” az MSZP semmilyen formában nem adja a nevét, nem akarnak azonosulni azzal az “alkotmányos ámokfutással”, ami Magyarországon történik. A jelöltet nem támogatják hiszen közismert elkötelezettsége. Ebben az ügyben is összeállt a Fidesz-KDNP-Jobbik nagykoalíció – fogalmazott a politikus, aki szerint a jelölt korábbi előélete a Jobbikhoz kötődik.
Benes-dekrétumok és 2006 ősze
Juhász Imre 1963-ban születetett, 1986-ban szerzett jogi diplomát, 2000-ben pedig Európai szakjogász másoddiplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), és ugyanitt védte meg Ph.D. disszertációját 2011 májusában.
Életrajza szerint 1986. és 1992. között egyetemi tanársegéd volt az ELTE-n, később ügyvédkedett, majd 1992. óta egyetemi adjunktus az ELTE Állam és Jogtudományi Karának Polgári Eljárásjogi Tanszékén. Juhász Imre 2008 február végén lett a Független Rendészeti Panasztestület tagja, 2010 júliusa óta a testület elnöki tisztét tölti be.
Idén január 1-jétől Magyarország képviseletében az Európa Tanács Rasszizmus és intolerancia Elleni Bizottságának tagja. Életrajzában Juhász Imre kiemeli, hogy a két petíciót nyújtott be az EU Parlamentjéhez a szlovákiai Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezése érdekében. Emellett jelzi azt is, hogy a 2006-os őszi emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság alapító tagjaként ő jegyezte a bizottság jelentésének emberi jogi tárgyú fejezetét.
Juhász Imrét jövő héten hallgathatja meg az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága.
A jelölt Holló András helyére kerülhet az Alkotmánybíróság tagjai közé, aki április 2-án tölti be a 70-ik életévét. Holló András 1998 novembere és 2003 júliusa között az Alkotmánybíróság helyettes elnöke, 2003 augusztusa és 2005 novembere között az Alkotmánybíróság elnöke volt. Az Országgyűlés 2005. novemberében választotta ismét alkotmánybíróvá.
Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg minősített többséggel (az összes képviselő kétharmadának szavazatával), tizenkét évre.
