A Fidesz-KDNP az Országgyűlésnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosításában tett javaslatot arra, hogy az alkotmány rögzítse a hallgatói szerződés lehetőségét.
Pósán László a parlament oktatási bizottságának kormánypárti alelnöke szerint a hallgatói szerződés garancia arra, hogy “a magyar emberek kemény munkájából képzett magyar fiatalok” tanulmányaik után egy bizonyos ideig tudásukat a magyar társadalom javára fordítsák. Miután az Alkotmánybíróság tavaly júliusban kimondta, hogy mindezt nem elég rendeletben szabályozni, hanem törvényi szinten szükséges, az alkotmánymódosítás ennek megfelelően ezt az elvet rögzíti – írta közleményében a kormánypárti politikus.
Több nyugat-európai országban is van példa hasonló szabályozásra, “s ott ezt minden politikai párt teljesen normális alapelvnek, a közpénzekkel történő felelős gazdálkodás természetes velejárójának tartja” – tette hozzá, megjegyezve, hogy egyedül a magyar baloldal törekszik ezúttal is csak politikai haszonszerzésre.
Pósán László úgy vélekedett, hogy a magyar adófizető családok semmibe vétele és értelmetlen luxus lenne, “hogy a nálunk jóval gazdagabb országok számára képezzünk orvosokat, ápolókat, mérnököket”.
EMMI: A hallgatói ösztöndíj-szerződés nem “röghöz kötés”!
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztériuma szerint a hallgatói ösztöndíj-szerződés egyetlen pontja sem mondja ki a felsőoktatási hallgatók “röghöz kötését”. A “röghöz kötés” köznyelvi kifejezés, és maga a szerződés egy európai szintű, kifejezetten előnyös konstrukció a felsőoktatásba belépő hallgatók számára – áll a tárca közleményében.
A szerződésben a hallgató vállalja, hogy valamikor az oklevélszerzést követő 20 évben az állami ösztöndíjas formában folytatott tanulmányi idő kétszereséig hazai munkavégzést vállal.
