Megbízható forrásokból származó értesüléseink szerint a Fidesz-frakció Gyulán teljes mellszélességgel kiállt az egyetemeken bevezetendő kancellári rendszer mellett – ez azért érdekes, mert bő egy hete, a Felsőoktatási Kerekasztal alakuló ülésén az érintettek három munkacsoport megalakításáról döntöttek, s ezek egyike, az úgynevezett „strukturális-tartalmi munkacsoport” lenne hivatott elvileg ajánlásokat megfogalmazni az egyetemi és hallgatói autonómia, valamint a rektorválasztás kérdéskörében. Vagyis: ha a Fidesz-frakció valóban döntött, akkor minden más megbeszélés eredménye előre lefutott, fölösleges, és ismét bebizonyosodhat, a kormány csak kábította a kerekasztalnál ülőket.
Márpedig a kancellári rendszert olyan könnyedén bizonyosan nem nyelnék le sem a rektorok, sem a hallgatók: a kancellárok az egyetemek gazdasági irányításáért felelnének, és az állam nevezné ki őket. Ez pedig az intézményi autonómia súlyos korlátozása lenne, hiszen végképp megfosztaná az egyetemeket a gazdálkodásuk szabadságától. A kancellár az egész egyetemi adminisztráció fölé „ülne”, és mindenről beszámolna a miniszternek.
A szabaddemokrata Magyar Bálint 2005-ben próbálkozott azzal, hogy az ágazatot finanszírozó államnak valamiféle beleszólási lehetőséget biztosítson a felsőoktatási intézmények gazdálkodásába. Kísérlete elbukott az Alkotmánybíróságon, mert a testület szerint az sértette volna az egyetemi autonómiát.
