Belföld

Nem jár börtön gyerekverésért

gyermekbántalmazás (gyermekbántalmazás)
gyermekbántalmazás (gyermekbántalmazás)

Éveken át verte, elhanyagolta gyerekeit, mégsem ítélték tényleges szabadságvesztésre az apát. Börtönt csak visszaesőkre, illetve nagyon súlyos esetekben szabnak ki.

Az elvált, italozó férfi ügyét a Veszprémi Törvényszék tárgyalta. Embertelenül bánt gyermekeivel, párja azután hagyta el, hogy egyre gyakrabban nézett a pohár fenekére – írja a veol.hu. A megállapodás úgy szólt, hogy a kicsik – egy 2003-ban született kislány és egy évvel fiatalabb öccse – minden hétvégét a férfival töltenek, péntek délutántól egészen vasárnap estig.

A gondok az internetes portál beszámolója szerint már 2007 elején elkezdődtek, az akkor még kicsi gyerekeket apjuk alaposan elhanyagolta, nem fürdette meg őket, enni is alig kaptak, olyan is előfordult, hogy a kisfiú  40 fokos lázzal küzdött, mégsem vitte orvoshoz. Egy másik alkalommal az anya hiába adta oda a tápszerbe adagolt orvosságot, volt férje nem adta be neki. A kicsik emellett éjszakákat töltöttek egyedül, vagy éppen a kocsmában az apjukkal. Az összetolt székeken aludtak, míg a férfi mulatozott.

2008-ban még ennél is tovább ment. Az akkor ötéves kislányának mindössze annyi volt a bűne, hogy leejtette a távirányítót. A férfi megtépte a haját, pofonvágta és a földre lökte, majd megrúgta a combján. Kisfiát sem kímélte, neki egyszer azért adott pofont, mert nem hagyta őt aludni.

A férfi végül a veszprémi bíróságon kötött ki, de nem kell börtönbe vonulnia. Első fokon egy év nyolc hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit, egyebek mellett kiskorú veszélyeztetése miatt. Megszüntették a szülői felügyeleti jogát és állhatja az eljárási költségeket is, 164 ezer forintot. Büntetését három évre felfüggesztették.

A döntést azzal indokolták, hogy nem csupán a férfi volt felelős azért, hogy a gyermekek sorsa ilyen mostohán alakult. Az ítélet jogerős, mindenki tudomásul vette. Az apa tehát szabadon távozhatott.

Kevés volna?

A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – ez volna a kiskorú veszélyeztetése, annak egyik elkövetési magatartása, mondhatni a legenyhébb. Magyar György ügyvéd emlékeztetett: ilyen bűncselekményt csak az tud elkövetni, akinek a gondjaira bízták a kiskorú gondozását, nevelését vagy felügyeletét.

Arról, hogy a most kiszabott ítélet mennyire tekinthető „átlagosnak”, a szakember a Hír24-nek azt mondta, csak a bíró van abban a helyzetben, hogy ezt megítélje, hiszen ő ismeri az ügy minden részletét.  A vádlott kora, egészségi állapota, családi körülményei –az ítélet meghozatala előtt egyebek mellett ezeket is számításba veszik. Ugyanakkor általánosságban elmondható: ha valaki egy ilyen jellegű és súlyú bűncselekményt követ el, de korábban még nem volt büntetve, azt az esetek többségében felfüggesztettel sújtják. Főképp ha ezzel is célt érnek. A cél pedig, hogy a vádlott ne vétsen ismét a törvény ellen. Ha mégis így tesz, nem ússza meg a végrehajtandó büntetést – emlékeztetett az ügyvéd.

Van ennél rosszabb is

Megkérdeztük azt is, hogy egy ilyen jellegű bűncselekmény esetében, hol van az a pont, ahol a bíróság – büntetett előélet és enyhítő körülmények ide vagy oda – azonnal rács mögé küldi az illetőt. Magyar György azt mondta, lényegesen szigorúbban bánnak azokkal, akik cselekményükkel súlyos joghátrányt okoznak a gyermeknek, például alkohollal itatják, netán bűnöző életmódra ösztönzik, kényszermunkát végeztetnek vele, és így tovább. Mert ilyen is van. Aki így tesz, kettőtől nyolc évig terjedő büntetésre számíthat.

A szakember mindemellet megjegyezte: ha meghoznak egy ítéletet, az nem a nyilvánosságnak szól, de való igaz, ha egy döntés túl enyhének tűnik a közvélemény szemében, az hatással van az emberekre, hiszen a büntetésnek az is a célja, hogy visszatartson a bűnözéstől, amellett, hogy a bíróság csak bünteti, akit elé állítanak.

Anya is kell. Apa is kell

Azelítélt férfi apai szerepének is búcsút inthetett. Gyermekei rossz emlékekkel, nélküle folytathatják az életüket. De mit érezhetnek ők és mi vár rájuk ilyen nehéz évekkel a hátuk mögött?

Villányi Lenke szerint egy gyermeknek ilyenkor a legnagyobb veszteség a szülő elvesztése, akkor is, ha bántalmazta őt. A gyermekpszichológus állítja, nincs az a harmónia és békés, nyugodt környezet, ami ezt pótolni tudja, hiszen a gyermek nem a szülőjét fogja hibáztatni. „ Minden rendben lenne, ha én nem lennék rossz” – a kisgyermekek így látják.

Ezek a gyerekek súlyos önértékelési gondokkal küzdenek, nem teljesedik ki a személyiségük. A gyermekkori sebzettség elkíséri őket egész életükben, és sajnos az a tapasztalat, hogy valamilyen módon követik azt a mintát, amellyel ők maguk is találkoztak. Ez sokféleképpen megmutatkozhat, lehet, hogy nehezen teremtenek kapcsolatot, esetleg bizalmatlanok az emberekkel, és persze az sem kizárt, hogy hasonlóan bánnak majd ők is csemetéikkel.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, egy elvesztett szülő nagy űrt hagy maga után. A gyereknek szüksége van rá, hogy megbékélhessen, és ehhez kell a másik fél is. Villányi Lenke emlékeztetett, számos példa van arra, hogy a gyermek a szomorú múlt ellenére hosszú évek múltán felkerekedik, hogy megkeresse édesapját vagy édesanyját, mert egyszerűen erre van szüksége, hogy tovább tudjon lépni.

Ha az apa kéri, az apa megkapja

A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület azonban egészen máshogy látja. A szervezet elnöke a Hír24-nek azt mondta, a gyerekeknek biztonságos, támogató felnőttekre van szüksége, ha egy szülő nem képes ezt nyújtani, sőt, bántalmazza a gyereket, akkor egészen biztosan árt neki. Márpedig a rendszer gyakorta kényszeríti láthatásra a gyerekeket, az anyát és gyermekeket is bántalmazó apához. Nagyon sok ilyen helyzetben lévő gyerek kifejezetten tiltakozik az ellen, hogy el kelljen mennie a szülővel, ilyenkor érdekes módon nem veszik figyelembe a véleményüket, csak amikor a gyerek úgymond “ragaszkodik” az őt vagy anyját bántalmazó apához.

Tóth Györgyi szerint különösen aggasztó, hogy szakemberek sincsenek tisztában azzal, erőszakos felnőttek közelében élő gyerekek nagyon gyakran félelemből azonosulnak a bántalmazóval, és a ragaszkodásnak nem szeretet az oka, hanem éppen a veszélyeztetettségük tünete. Ma Magyarországon az apa láthatással kapcsolatos szándékait minden esetben pozitívnak tartják, akkor is, ha a válás előtt bántalmazta az anyát, és esetleg semmilyen érdeklődést nem tanúsított a gyerekek iránt. A hirtelen, a válás után támadt érdeklődés nem teszi gyanakvóvá a hatóságokat – fűzte hozzá.

A NANE elnöke elmondta, rengeteg olyan édesanyával találkoznak nap mint nap, akik gyermekeikkel együtt úgynevezett kényszerláthatás áldozatai. Hiába tudják, hogy a gyerekek apja bántalmazza, elhanyagolja őket, hiába használja az apa a gyermekek átadását-átvételét volt párja közvetlen fenyegetésére, bántalmazására, vagy akár megerőszakolására is, a láthatás akadályozásáért a rendszer az anyát bünteti. Ha a bántalmazó apa időt akar a gyerekkel, bizony megkapja.

Túl kevés és túl késő – mondta Tóth Györgyi a veszprémi ítéletről, hozzátéve: ezek a gyerekek később jogosan teszik majd fel azt a kérdést, mégis ki és miét hagyta, hogy ez megtörténjen velük, miért kísérletezett az ő bőrükre a rendszer azzal, hogy vajon az egyértelműen alkalmatlan apa “megjavult-e” valahogyan?

Van még aki magyarázkodhat

Éppen hétfőn állt bíróság elé egy másik férfi, ő nevelt gyermekeit bántalmazta, még inkább kínozta. A nem éppen makulátlan múltú mostohaapa 2010-től kezdődően rendszeresen megpofozta, és obszcén szavak kíséretében üvegszálas pálcával ütlegelte az akkor az akkor hat-, kilenc- és tizenhárom éves neveltjeit. Lelki terror alatt tartotta, egymás előtt megszégyenítette, emberi méltóságukban megalázta őket. Haragjából a gyermekek édesanyjának is jutott.

Előfordult, hogy a kisebb lányt összekötözött kezénél fogva fél órára fellógatta, és magára hagyta. Nővérét többször megfenyegette, mondván, ha nem tanul rendesen, le kell vele feküdnie. Egyszer arra kényszerítette, hogy vetkőzzön meztelenre, úgy pofozta föl. Tavaly februárban pedig a 110 kilós, 173 centiméter magas férfi három percen át bokszolta a kisfiú vállát és hasát, majd hátrakötözte a kezét, és úgy folytatta a verést. A gyerek kórházi ellátásra szorult.

A férfi részben elismerte a bűnösségét, ugyanakkor azt állítja, nevelési célzat vezérelte, csak fegyelmezni akart. A büntetőper most kezdődött, az ítéletre még várni kell.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik