Több mint három év telt el azóta, hogy véget ért a cigányok elleni gyilkosságsorozat, elfogták a feltételezett elkövetőket, akik ellen már vádat is emeltek. A per jelenleg is zajlik, a szörnyű tettekről, az áldozatokról viszont mintha megfeledkeztek volna – figyelmeztetet az Amnesty International.
Az AI szerint, a sajtóban és a közbeszédben kevés szó esik a támadásokról, az áldozatokról. A családok a történtek után minimális állami segítséget, és szinte semmilyen tájékoztatást nem kaptak a perről. Az érintettek nagy része ma nyomorban él. A romák diszkriminációját illetően pedig ugyanolyan rossz a helyzet, és nagyon kevés elkötelezettséget mutatnak az illetékesek.
Támadás
Átol Dorottya, az AI Magyarország gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó kampányának felelőse azt mondta, nemcsak az áldozatoknak nem szentelünk elég figyelmet, hanem az etnikai előítéletből elkövetett erőszaknak sem. Pedig a gyilkosságsorozat óta is számtalan embert ért vélt vagy valós etnikai származása miatt támadás. Példaként említette Tatárszentgyörgy mellett a gyöngyöspatai és a pécsi, valamint a tiszalöki eseményeket, ahol szintén halálos áldozatokat követelt a rasszizmus.
Felelősök
Tarjányi Péter biztonságpolitikai és rendőrségi szakértő arról beszélt, sok mulasztás történt az ügy felgöngyölítése során, amiben a rendőrség, részben pedig a kormány a felelős. „A szakértői, orvos szakértői vélemények és az elkövetők egyaránt alátámasztják, hogy valóban gyűlöletcselekmény történt.” Tarjányi osztotta az AI véleményét, amely szerint a tettesek célja egy polgárháború kirobbantása volt.
Európai szinten is kínos lenne, ha kiderülne, hogy az állam elvileg tudta, kik ölik meg a romákat, mégsem védte meg őket – mondta korábban a Népszabadságnak adott interjújában Tarjányi Péter. A szakértő szerint erős a gyanú, hogy a titkosszolgálatok – legalább az utolsó áldozat esetében – belekavarodtak a hazugságokkal teli történetekbe.
Fotó: MTI / Balogh Attila
Kérdések elsősorban Cs. Istvánnal kapcsolatban merülnek fel. A férfi, aki a katonai elhárítás embere volt, a 2006-os őszi események idején már jelentett egyik társáról, majd évekkel később, 2009-ben, a tiszalöki gyilkosság után ismét kapcsolatba lépett vele tartótisztje a Katonai Biztonsági Hivataltól. Arra kérte, értesítse őt, ha hall valamit a romagyilkosságokról.
Vizsgálóbizottság kéne
Domina Kristóf, az Athéna Intézet igazgatója, a gyűlöletcsoportok és a szélsőséges erők kutatója és szakértője szerint viszont nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy a rendőrség bűncselekményt követett el akkor, amikor nem kellő képen kezelte például a tatárszentgyörgyi ügyet. A kutató szerint, miután a Nemzeti Nyomozó Iroda és a katonai hatóság is bekapcsolódott a nyomozásba, a rendőrséghez nem mindig jutottak el az érdemi információk. Ahhoz, hogy a kapcsolat kialakuljon a parlamenti vizsgálóbizottság kellett.
A szakértők kitértek arra is, hogy – bár nagy szükség lenne a hozzátartozók támogatására – a civilszervezetek mégsem tesznek meg mindent. Kevesen keresik fel például az ötévesen lelőtt Csorba Robi édesanyját, aki azóta poszttraumás stresszben szenved.
Színház
A résztvevők pozitívumként említették, hogy, bár sokan nem beszélnek már a történtekről, a kultúra azonban figyelemmel kíséri az eseményeket. A Pano Drama színtársulat Szóról szóra, című alkotásukkal a magyarországi 2008-2009-es romák elleni támadássorozat tényeiből kiindulva vizsgálta a magyarországi többségi társadalom reakcióját és felelősségét a mai hazai légkör kialakításában.
A színészek saját maguk mentek el arra a tíz helyszínre ahol a gyilkosságok történtek, és az áldozatok családtagjaival hatvanórányi interjút készítettek. Az előadáson ezekből a beszélgetésekből idézett a nyolcszemélyes társulat.
A szövegeket a legcsekélyebb mértékben sem stilizálták. A szereplők interjúztak túlélőkkel, hozzátartozókkal, ügyészekkel, rendőrökkel, a helyi kisebbségi önkormányzat vezetőivel, polgármesterekkel, de nagyban támaszkodtak a közszereplők publikus megnyilvánulásaira és a médiavisszhangra is.
Részlet az előadásból:
Fliegauf Bence, Csak a szél című filmjét szintén a romagyilkosságok inspirálták. A film egyrészt arra reflektál, hogy a támadássorozat idején Magyarországon milyen volt a kisebbség helyzete, és ezen túl a rasszizmus egyetemes mintázatairól is beszél. A szerzővel készült interjúnkat, ide kattintva olvashatja.
Idén február 1-jén tartották az első tárgyalást, azóta csaknem negyven tárgyalási napon folytatódott a bizonyítási eljárás. Ennek során fegyverszakértőket hallgattak meg és iratismertetést végeztek. Június 29-én két vadászt, június 20-án pedig igazságügyi nyomszakértőket hallgattak meg.
