Nagy Andor (KDNP) a fenntartható fejlődés bizottság előadójaként azt mondta, hogy 71 ezer aláírást gyűjtöttek össze a népi kezdeményezéshez, amit a bizottság – kihelyezett ülésén Dunakilitin – egyhangúlag támogatott. A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: az érintett Duna-szakaszok problémája szorosan összefügg a 20 évvel ezelőtti bős-nagymarosi eseményekkel, amikor is Szlovákia egyoldalúan elterelte a Dunát és ez megváltoztatta az Öreg-Duna ökológiáját, valamint a Győr központjában folyó Mosoni-Duna helyzetét is. Bár az Országgyűlésben nem mérnökök ülnek és egyébként sem hozhat Magyarország egyoldalúan döntést az ügyben Szlovákia nélkül, de a kormánypártok mindenképpen támogatják a népi kezdeményezést – tette hozzá.
Kormány: nem épül vízlépcső, vagy fenékküszöb a Dunára
Illés Zoltán államtitkár közölte: a kormány támogatja, hogy az Országgyűlés tárgyalja a kezdeményezést. Szerinte nem kell mérnöknek lenni ahhoz, hogy „józan ésszel” el lehessen dönteni az érvek mentén egy ilyen kérdést, hiszen mindenki azt szeretné, ha szép természeti környezetben élhetne. A kormány számtalanszor kijelentette már, hogy a Dunán semmilyen fenékküszöböt, vagy vízlépcsőt nem épít, mert az sem anyagi, sem természeti haszonnal nem járna – tette hozzá. A kormány – Illés Zoltán javaslatára – 2011 novemberében úgy döntött, hogy összesen 13 milliárd forintot költ a Mosoni-Duna és Lajta folyó környéki vízgazdálkodási programra, illetve a Szigetköz ökológiai célú továbbfejlesztésére. Szerinte ebből az összegből ahol szükséges, kotorni lehet a medret, a meglévő műtárgyakat fel lehet újítani és újakat lehet építeni. Hozzátette: semmilyen országgyűlési határozatra nincs szükség.
Fidesz: szükség lenne egy mederstabilizátorra
Borkai Zsolt (Fidesz) azt emelte ki: a jelenlegi helyzet Győrben és térségében rontja a környék turisztikai értékét, mezőgazdasági potenciálját és gazdasági helyzetét, ezért sürgős megoldást kell találni a 20 éves problémára. Felhívta Illés Zoltán figyelmét arra, hogy van olyan megoldási lehetőség a Mosoni-Duna esetében, amely megoldaná a helyzetet és több vizet biztosítana, mert jelenleg Győrnél az év döntő többségében derékig sem ér a víz az alacsony vízállás és az emiatt kialakuló szívóhatás miatt. Szerinte egy mederstabilizátor kellene egy zsilippel, amellyel szabályozni lehetne a vízszintet. Arra kérte az államtitkárt, fontolja meg ezt a lehetőséget és találjanak kompromisszumos megoldást. Képviselőtársa, Kara Ákos arról beszélt, hogy nagyon foglalkoztatja az ott élőket ez a kérdés, az aláírók magas száma talán türelmetlenséget is kifejez, az ott élők szeretnének már eredményt látni. Kitért arra: az elmúlt két évben a kormány biztosította a hátteret, hogy a lehetséges megoldásokat megtalálják, és abban bízott, hogy ez a folyamat felgyorsulhat a jövőben.
Jobbik: duzzasztással lehetne rendezni a helyzetet
Kepli Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy 1992 után kellett volna megépíteni a fenékküszöböt és akkor nem állna fenn a mostani probléma. Szerinte jelenleg duzzasztással lehetne rendezni a helyzetet. A probléma nem Bős-Nagymarostól eredeztethető, hanem inkább a klímaváltozástól, de a lényeg, hogy megoldást kell találni a helyzetre – hangsúlyozta. A Jobbik éppen ezért támogatja, hogy a témát tűzze napirendre az Országgyűlés, valamint egy szakmai vitát is szeretnének a fenékküszöböt, illetve a vízlépcsőt építeni akarók és az azt ellenzők között.
LMP: az elmúlt 20 évet meddő vita kísérte végig
Jávor Benedek felidézve az előzményeket arról beszélt, hogy az elmúlt 20 évet teljesen meddő vita kísérte végig. A hágai ítéletet a felek 15 éve nem hajtják végre, a magyar fél alig tett lépéseket, nem folynak tárgyalások Szlovákiával e kérdésben. Az LMP-s képviselő azt mondta: Magyarországnak nyomást kellene gyakorolnia a szlovák félre a vízmegosztásért. Csökkent a vízjárás dinamizmusa, de a belépcsőzés, begátazás ezt a helyzetet nem tudja kezelni. Jávor a megoldást a vízmennyiség növelésében látja, nem a meglévő vízmennyiség “ide-oda pakolgatásában”, ellenkező esetében a Szigetköz ökológiai kárai tovább súlyosbodnak. Dönteni kell, a Szigetköz ökológiai helyreállítását célozzák meg, vagy kibetonozott hajóutat akarnak létrehozni – mutatott rá. Az ellenzéki politikus dunai kormánybiztosság felállítását szorgalmazta, amely visszaviszi a hágai nemzetközi bírósághoz a dunai vízmegosztás kérdését, a strasbourgi európai bírósághoz fordul európai jogszabályok megsértése miatt, és az Európai Bizottságnál kötelezettségszegési eljárásokat indít.
