Radnóti Miklós1930 szeptemberében érkezett Szegedre és iratkozott be az egyetem bölcsészeti karára, ahol 1936-ra magyar–francia szakos középiskolai tanári oklevelet kapott. Egyik alapítója volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. A Lábadozó szél (1933) és az Újhold (1935) verseskötetei is a kollégium kiadásában jelentek meg.
A szegedi egyetemen Radnótira a szintén költő Sík Sándor piarista tanár – aki fiaként szerette, és későbbi katolizálásában is szerepe volt – és a szegedi irodalmi folyóirat, a Széphalom szerkesztője, Zolnai Béla irodalomtorténész, nyelvész volt nagy hatással.
A költő szegedi évei alatt bár megúszta a letartóztatási hullámot, neve szerepel titkos nyomozati jelentésekben, mint „társadalomra veszélyes elem,” és perbe is fogták az Újmódi pásztorok éneke című, második kötetéért, amelynek harmincegy verséből tizenkilencet Szegeden írt.
A könyvet „szemérem elleni vétség” miatt 1931 áprilisában a hatóság elkobozta, Radnótit pedig decemberben a kötetben szereplő két verséért a bíróság „vallásgyalázásért” nyolc hónap fogházra ítélte. Sík Sándor és Zolnai Béla kiállásának köszönhette, hogy végül nem kellett ülnie: egy év próbaidőre felfüggesztették büntetését.
A költő zsidó származása miatt azonban az egyetem után nem kapott állást, alkalmi munkákból és gyámja támogatásából élt. 1943 májusában szerelmével Gyarmati Fannival együtt Radnóti hiába tért át a katolikus hitre, egy évre rá megkapta immár harmadik, végzetéhez vezető munkaszolgálatos behívóját.
1944 júniusa már a Borhoz közeli, szerbiai Lager Heidenauban érte, ahol rézbányákban, vasútépítésen dolgozott. A tábor parancsnoka engedélyezte, hogy a foglyok vasárnaponként kulturális műsort adjanak.
„Másodiknak jelentkezett Radnóti Miklós, aki elszavalta a Nem tudhatom című versét. Utána mások is szerepeltek még, de a végén megkértük Radnótit, hogy szavaljon még (…) mondja el még egyszer a Nem tudhatom című verset, mert az a szívünkhöz szólt, a mi akkori érzéseinket fejezte ki, és nagyon tetszett mindenkinek.” –írta erről az időszakról egy túlélő.
A Nem tudhatom verset szavalja el pénteken délután négy órakor a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium háromszáz diákja egy négy órakor kezdődő flash mobon, az Árkád bevásárló közponjának földszintjén az iskola pólójában, a költőre emlékezve – értesítette a Szeged24-et a gimnázium igazgatója, Gál Béla.
Radnóti és Fanni szobra a gimnázium előtt (Gyurcsek Ferenc, 2010)
Radnóti végső „erőltetett menete” 1944 szeptemberében kezdődött, amikor a közeledő szovjet hadsereg és a jugoszláv partizánok elől menekülve a foglyokat is elindították. Előtte Radnóti átmásolta lapokra a lágerben írt verseit, ez vált híressé Bori notesz néven.
„Tarkón, fejtető irányú koponyalövés, rögtöni halállal. Jegyzet: A ruházatából előkerült iratköteg huszonöt tételből áll. A papírlapokon az írás elmosódott, szétázott, nehezen olvasható. A dokumentumok szélén egységesen vörös vérfolt.” – írja róla az 1946-os exhumálási jegyzőkönyv.
Ennyi került elő az Abda község mellett lévő tömegsírból, amelybe végül a kimerült Radnótit majd két tucat társával 1944 november 9-én végül belelőtték a keretetlegények.
