Talán a legegyértelműbb különbség a Mindenszentek és a Halloween között, hogy az időpontjuk nem ütközik egymással, sőt! A Halloween-t eredetileg október 31-én este ünneplik, Mindenszentek november 1-én, Halottak napja pedig november 2-án van.
A többi azonban már gyakran összemosódik a történelemben és a szokásokban is. A keresztény Mindenszentek ünnepe ugyanis összekapcsolódott az ősi kelta Samhain pogány ünneppel, amely az újév, a tél kezdetét jelölte az első századokban.
Így maradt meg például az a legenda is a pogány és keresztény közösségek néphitében is, hogy a halottak ilyenkor a házaknál figyelnek, és ha azt látják, hogy nem kapnak a szegények adományt, sírva menekülnek el onnan. De azt is tartják sok helyen, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek sírjaikból, ezért a családi lakomán nekik is külön kell teríteni, és minden szobában lámpát gyújtani, hogy könnyen eligazodjanak.
A Mindenszentekhez kapcsolódik az amerikainak tekintett, de eredetileg angolszász ünnep, a Halloween is. Az angol „All Hallows’ Eve” magyarul azt jelenti: minden szentek előestéje. Halloween mai formája több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény Mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki az évszázadok során.
A töklámpás lett a Halloween legfontosabb jelképe. Az ilyenkor használt kivájt belű vigyorgó töklámpás angol neve: Jack O’Lantern.
A legenda szerint nevét egy Jack nevű részegről kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be, mire az ördög egy izzó széndarabot adott neki, amit ő egy tökbe rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét.
Amerikában Halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik „Trick or treat!”, avagy „Cukrot vagy csínyt!”/”Csoki vagy csalunk” kiáltással szólítják fel a lakókat. Az ajtónyitónak van lehetősége „csínyt”, azaz játékos trükköt választani, de ez ritka, hiszen a gyerkekek általában édességet kapnak.
