A kiélezett versenyben a Hatos-tölgynek a helyi szavazatok mellett, az egész megyéből szüksége van a támogatásra. Szavazatát még péntekig leadhatja, mégpedig a következő módon: Az Év fája oldalon 2. sorszámmal versenyző Hatos-tölgyet kiválasztva és beírva alá az e-mail címünket, rögzíthetjük szavazatunkat, majd a postaládánkba érkező levélben található linkre kattintva érvényesíthetjük szavazatunkat.
Mint korábban megírtuk: A hatos-tölgy nevét a tövénél elágazó „ágairól”, törzseiről kapta. A fa és a körülötte kialakított pihenőhely kedvelt célpontja nem csak a környékbeli települések, de a közeli nagyváros, Győr helyi kikapcsolódási lehetőségeit kereső kirándulóinak is. Ugyan a hat ágból mára sajnos csak öt maradt, de ez mit sem von le a fa iránt megnyilvánuló szeretetből, tiszteletből.
A hazai Év Fája részt vesz a jövő év elején rendezendő európai versenyben is, amelynek győztese az Európai Év Fája címet nyeri el. Idén hét ország fái közül a hazai jelölt, a felsőmocsoládi öreg hárs lett a győztes több mint 11 ezer szavazattal!
Az Év Fája verseny döntősei: Izbég hársfája – Szentendre, Pest megye. Szigetvári Fűzfa – Baranya megye Mese az alsóbogáti odvas fáról – Somogy megye. Budaörsi vadgesztenye – Pest megye. Dévaványai “Makkfa” – Békés megye. Budafoki Ősök Fája – Budapest. Kocsányos tölgy – Szentes, Csongrád megye. Az Öreg Hölgy – Cégénydányád, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Keleti platánfa az egri Termálfürdő területén – Heves megye. 350 éves körtefa – Balatonalmádi, Veszprém megye. Ezeréves fa – Nagyberény, Somogy megye. Hatos-tölgy – Kajárpéc, Győr-Moson-Sopron megye. Rákóczi – Tölgy Becsvölgye – Zala megye.
A nyertes fa a Magyar Faápolók Egyesületének köszönhetően egyspeciális ápolásra, gondozásra feljogosító utalványt kap, amelyet a jelölők díjátadó ünnepség keretében vehetnek majd át. Az összeget a fa egészségét biztosító kezelésre, közvetlen környezetének rendbetételére, vagy ha ilyen intézkedésekre nincs szükség, ugyanazon településen őshonos csemeték ültetésére használhatják fel a fa környezetében élők.
Amit a kocsányos tölgyről tudni kell
Az óriási méreteket elérő és hatalmas összefüggő erdőségeket alkotó tölgyek a magyar és az európai erdők „királyai”. Erdeink 21 %-át tölgyerdők alkotják. A kocsányos tölgy a sík és az alacsony dombvidék fája, hosszú életük miatt fontos elemei a magyar tájnak. Sajátosan gazdag állatvilágukkal tűnnek ki a hazai erdőtársulások közül, koronájukban lombfakadástól a nyár végéig pezsgő élet folyik. Makktermése nemcsak a Jicin-i erdő betyárjának, Rumcájsznak a pisztolyába való lövedék, hanem az erdei állatok fontos tápláléka.
Jó makktermést csak 6-8 évente hoz, így természetes csemetéinek nevelése sok odafigyelést igényel az erdészek részéről. A tölgyek fája tartós, kemény és szilárd, feldolgozása nagy szakértelmet igényel. A 30-40 m magasra növő, 0,5-1,0 m átmérőt elérő tölgyek 100-120 éves korban vágásérettek. A fűrész- és lemezipar egyik legfontosabb alapanyaga, pótolhatatlan a hordógyártásban, igazi bor csak tölgyfahordókban érhet. Egyes példányai matuzsálemi kort érhetnek meg, országszerte több helyről ismerünk 4-500 éves fákat, amik a legendák szerint Mátyás király vagy Rákóczi Ferenc fejedelem számára adtak egykor árnyékot.
