Belföld

Jogszerűtlen volt a zuglói dózerolás?

hajléktalan (hajléktalan, )
hajléktalan (hajléktalan, )

Jogvédők szerint a zuglói önkormányzat hatósági, közigazgatási eljárás lefolytatása nélkül bontatta el tavaly ősszel a hajléktalanok kunyhóit, ezért nem járt el jogszerűen.

Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója a fedél nélküliek ügyvédjeként a csütörtöki budapesti bírósági tárgyalás után újságíróknak azt mondta, a MÁV és a XIV. kerület között létrejött bérleti szerződést jelenleg az ügyészség vizsgálja.

Az ügyvéd azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy a Fővárosi Törvényszéken megkezdődött az a polgári per, melyben a hajléktalanok hatmilliós kártérítést és nyilvános bocsánatkérést követelnek a kerületi önkormányzattól azért, mert szerintük értesítés nélkül, jogellenes módon kilakoltatták őket a vasúti töltés oldalában lévő hajlékaikból.

Muhi Erika elmondta, arra kérték az ügyészséget, vizsgálja meg a MÁV és az önkormányzat között létrejött szerződést, mert szerintük az valójában „színlelt bérleti szerződés”, amelyet csak azért kötöttek, hogy meg tudják indokolni, miért költöztetik ki az embereket. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a MÁV tulajdonában álló területet a XIV. kerületi önkormányzat a kunyhók ledózerolása előtt néhány nappal vette bérbe.

Muhi Erika ezzel összefüggésben utalt arra, az önkormányzat azt állítja, az érintettekkel korábban ezt megelőzően nyilatkozatot írattak alá arról, tudomásul veszik, hogy el kell hagyniuk a területet. „Milyen jogcímen járt el az önkormányzat, ha az adott időben nem volt sem tulajdonosa, sem pedig bérlője az ingatlannak?” – vetette fel.

Jelezte azt is, tudomásuk szerint a kalyibáktól megtisztított terület azóta is üresen áll. A hajléktalanok nyolc éve éltek a területen, a dózerolás idején 14-en; közülük hat embert képvisel a mostani perben – tette hozzá.

Dombóvári László, a hajléktalanok érdekvédelmét felvállaló „A Város Mindenkié” csoport (AVM) egyik aktivistája a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a zuglói történet nem egyedülálló, mert a főváros több kerületében előfordultak már hasonló intézkedések.

Az aktivista ugyanakkor „két pozitív példát” is említett, Csepelt és Kőbányát, ahol az önkormányzatok leültek tárgyalni, illetve jelenleg is tárgyalnak a területükön élő hajléktalanokkal és az őket képviselő AVM csoporttal.

Az ügy előzménye, hogy a zuglói önkormányzat 2011 októberében a Francia út és az Egressy út kereszteződésénél található, a MÁV Zrt. tulajdonában lévő területet bérbe vette „köztisztasági feladatok ellátására”, majd eldózerolták az évek óta jogcím nélkül ott élő emberek otthonául szolgáló kalyibákat.

Az önkormányzat az esettel kapcsolatban korábban azt közölte, hogy jogszerű volt az eljárása, amellyel egy szociális, közegészségügyi és rendészeti szempontból is aggályos helyzetet próbáltak kezelni, a kilakoltatott hajléktalanoknak pedig igyekeztek támogatást nyújtani a „bódéváros” felszámolása után. Az ügyben korábban már az ombudsman is állást foglalt: szerinte önkényes módon, felhatalmazás nélkül járt el az önkormányzat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik