Belföld

Nem „fűnyíróznak” a felsőoktatásban

balog-zoltan(210x140)(2).jpg (balog zoltán, )
balog-zoltan(210x140)(2).jpg (balog zoltán, )

Az állami finanszírozás 20 milliárd forinttal csökken, azonban 30 milliárdnyi EU-forrást tesz a kormány a felsőoktatásba - mondta Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár egy szombati rendezvényen Budapesten.

Kapcsolódó cikkek

A kormányzat felsőoktatási, illetve kulturális programjáról számoltak be az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetői a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) által szervezett 18. Polgári Gondolán szombaton Budapesten.

Balog Zoltán miniszter, az MPEE elnöke azt mondta : a tágabb értelemben vett kultúra nélkül – melybe beleértendő a felsőoktatás is – mit sem ér a gazdaság vagy a közigazgatási reform. „Az oktatás nem szolgáltatás, hanem valóban szolgálat, közös ügye mindenkinek” – tette hozzá.

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint a felsőoktatási rendszer gazdaságtalanul, sok intézménnyel és rengeteg kis szakkal működik jelenleg, a kormányzat célja ezért a pazarlás és a párhuzamosság megszüntetése, egyben a minőség erőteljesebb támogatása.

Jelenleg 27 állami felsőoktatási intézmény és mintegy 40 magán- és egyházi intézmény kínál 6 ezer képzést 300 ezer hallgatónak, így átlagosan 50 diák jut egy képzés 3-4 évfolyamára. Hozzátette, hogy a korábbi képzési normatíva nem fedezte a képzés költségét, az intézmények így abban voltak érdekeltek, hogy minél több hallgatót begyűjtsenek, miközben a demográfiai mutatók egyre rosszabbak.

A helyettes államtitkár elmondta, a felsőoktatás állami finanszírozása jövőre 20 milliárd forinttal csökken, ez azonban nem a „fűnyíróelv” szerinti, hanem a minőségalapú elosztást jelenti majd. Balog Zoltán hozzátette: a 20 milliárdos kivonás mellett a kormány 30 milliárdnyi EU-forrást tesz a felsőoktatásba.

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár a kormányzati struktúráról szólva azt mondta, a hét államtitkárságot tömörítő “humán csúcsminisztériumhoz” tartozásnak vannak előnyei és hátrányai is, de a jelenlegi struktúra kedvezőbb a szocialista kormányokénál, melyekben a kultúra „az oktatás kistestvére” volt.

A kormányzatnak különböző rétegek kulturális ízlésére és elvárásaira kell tekintettel lennie. Sokszor komoly ellentét érzékelhető a polgári ízlés és a művészi szabadságból adódó jelenségek között, de „számunkra a művészi szabadság evidencia, autonóm és sérthetetlen. Mindig lesznek, akik leveleket írnak, hogy tiltsunk be kiállításokat és színházi előadásokat, de ilyet nem fogunk tenni” – jelentette ki.

L. Simon László óriási eredményként értékelte, hogy jövőre 12,9 százalékkal, 32 milliárd forintra nő az államtitkárság költségvetése, és összességében csaknem 100 milliárd forintot szán a kormányzat kultúrára 2013-ban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik