A Kúria szerint egy ceglédi szakközépiskolai tanár bizonyíthatóan hátrányos megkülönböztetést szenvedett, munkáltatója nem tett semmit, hogy a tanulók folyamatos sértegetésnek elejét vegye. Ezt a homoszexualitását vállaló, de névtelenséget kérő pedagógus mondta el a lapnak. A tanár azért nem vállalta nevét, mert tart a további elhelyezkedési problémáktól.
Az első és másodfokon eljáró bíróság nem adott helyt a tanár nem vagyoni kártérítéssel kapcsolatos követelésének, a Kúria a Pest Megyei Munkaügyi Bíróságot új tárgyalásra utasította, de a pedagógus nem bizakodó, mert ez a bíróság volt az, ahol nem vették figyelembe az őt ért jogsértéseket.
Az elsőfokú döntést hozó bíró indoklása szerint a nem vagyoni kártérítéshez nem elég a személyiségi jogok sérülése, ahhoz alkotmányos alapjogok sérülése szükséges. Ez a tanár szerint ellentmond az Alkotmánybíróság egyik 1992-es határozatának. A pedagógus a Kúria döntése után a strasbourgi emberi jogi bírósághoz és az Alkotmánybírósághoz fordul.
íg Európában a lakosság 35 százaléka felvállalja meleg ismerőseit, hazánkban ez az arány mindössze hét százalék. A kutatás kimutatta azt is, hogy míg az EU többi tagállamában az emberek 28 százaléka tagadná meg egy népszavazás esetén a szexuális irányultságára vonatkozó kérdésnél a válaszadást, addig hazánkban ez az arány 48 százalék körüli.
Mint korábban a Hír24 megírta: a civil jogvédők szerint nem ritka a melegeket ért munkahelyi diszkrimináció, ám legtöbbjük megreked a lehetőségek feltérképezésének szintjén. A Patent Egyesület ügyvédje, Spronz Júlia korábban azt mondta lapunknak, hogy sok homoszexuális tanár fordul hozzájuk azért, mert miután kiderül a másságuk, a kollegák a diákokat kezdik félteni tőlük. A társadalom egy része ugyanis hajlamos összemosni a homoszexualitást a pedofíliával is.
