A cikk szerint Szeged – a város és a tudományos irányítást magához ragadó Szegedi Tudományegyetem – nem kellő megalapozottsággal „bujtotta fel” a politikát az ELI-ügy támogatására.
A projektet előkészítő ELI-HU Nonprofit Kft. 2011 decemberében a kutatóközpont megtervezésére kiírt közbeszerzési pályázatában az szerepel, hogy az előre nem definiálható műszaki megoldások miatt az ellenszolgáltatás mértékének csak a nagyságrendje becsülhető, a pontos értéke, illetőleg a pontos tartalmi elemei nem. A projekt műszaki leírását sem sikerült összeállítani, mivel a talajmechanikai szakvélemény szerint a kivitelezés területén a talaj szerkezete miatt az alapozási síkok 6-75 méter között változnak – ismerteti a cikk.
A Bajnai-kormány 2010. március 5-én határozatban rögzítette, hogy az állam közös vállalatot alapít a szegedi önkormányzattal és az SZTE-vel a beruházás előkészítésének irányítására. Az ELI-HU Kft. nevű projektcéget azonban már két nappal korábban létrehozta az egyetem és a város – írta a hetilap.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011 novemberében 2,8 milliárd forintot ítélt meg az ELI-HU Kft.-nek. Ám nem nyújtható uniós támogatás azon vállalkozásnak, melynek saját tőkéje a megelőző üzleti évben negatív volt. Az ELI-HU saját tőkéje pedig 2010-ben mínusz 4,7 millió forintra „rúgott”, így az EU szabálytalan kifizetés miatt megvonhatja az eddigi pénzeket a projektcégtől, vagyis ellehetetlenülhet a tervezés gazdasági alapja – állítja a Heti Válasz.
Bár a projektcég javadalmazási szabályzata szerint a kft. vezetőjének személyi alapbére legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke által kapott pénz negyede lehetne, az ügyvezető 1,95 milliós fizetése majdnem eléri a jegybankelnök jelenlegi 2 millió forintos bérét.
Tavaly novemberben az ELI-HU Kft. megígérte, hogy 2012 januárjában benyújtja a nagyprojekt dokumentációját az Európai Uniónak. Ez az aktus azóta várat magára. A csúszás miatt az ELI-HU tudományos tanácsadó testületének elnökhelyettese Krausz Ferenc kilátásba helyezte kivonulását az ELI-projekt mögül – áll a hetilap cikkében.
A lap információi szerint e hibák is hozzájárultak ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntése alapján augusztus 31-ig felül kell vizsgálni a teljes ELI-beruházást. A Heti Válasz miniszterelnökségi forrásai szerint a botránynak bal- és jobboldalról is lesznek néven nevezett felelősei. A kockázatos szegedi helyszínt 2006 óta erőltette a város és az egyetem, ugyanakkor egyértelmű, hogy az ELI-HU állami projektcég mai vezetése is hozzájárult a „szuperlassú lézerügyintézéshez” – írta a Heti Válasz.
