Belföld

Az egyházügyi törvény is fennakadt

Alkotmanybirosag(210x140)(1).jpg (alkotmánybíróság, )
Alkotmanybirosag(210x140)(1).jpg (alkotmánybíróság, )

Az egyházügyi törvény egyes rendelkezései miatt az Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman.

Az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint több ponton is ellentétesek a hatalommegosztás elvével, a tisztességes eljáráshoz való joggal, valamint jogorvoslathoz való joggal az egyházak elismerését szabályozó törvényi rendelkezések. Szabó Máté több vallási szervezet kezdeményezésének elemzése után az Alkotmánybírósághoz fordult – olvasható a biztos hivatalának honlapján.

Az Országgyűlés által 2011. december 30-án elfogadott és 2012. január 1-jén hatályba lépett, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben az ombudsman alaptörvény-ellenesnek találta azt a rendelkezést, amely – a hatalmi ágak megosztásának alkotmányos alapelvét kikezdve – az Országgyűlés egyedi és megfellebbezhetetlen döntésétől teszi függővé az egyházi státusz megadását.

Az ombudsman álláspontja szerint ha az egyházi státusz megadásánál a döntéshozót mérlegelési jog illeti meg, akkor törvényben kell szabályozni a mérlegelés szempontjait. Az ilyen elvek, rendelkezések hiányoznak a törvényből, és ez a döntéshozatalt politikai alkuk tárgyává teheti. Szabó Máté arra is rávilágít, hogy szükség lenne az elutasító döntés megindokolására is, de a törvény ebben az esetben sem ír elő indokolási kötelezettséget, így nem tudható meg, mi az elutasítás alapja. Az egyházi státuszról hozott döntéssel szembeni jogorvoslati eszköz szintén hiányzik a jelenlegi szabályozásból.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik