Belföld

Újra látható vörös macskamedve a Vadasparkban

Újra látható vörös macskamedve (Ailurus fulgens) a Szegedi Vadasparkban. Cynthia, a fiatal nőstény a Fővárosi Állat- és Növénykertből érkezett a Tisza-parti városba.

A kis pandának is nevezett faj a Szegedi Vadaspark egyik szimbólumállata, az elmúlt években azonban főként idősebb és beteges egyedeket neveltek a csongrádi megyeszékhelyen, ráadásul az utolsó öreg példány a télen elpusztult.

A ritka és különleges faj bemutatásáról azonban nem akartak lemondani a szegedi állatkertben, ezért új kifutót építettek az állatoknak, amelybe a napokban megérkezett Budapestről a nemzetközi fajmegmentési program ajánlásával az új kis panda. A gondozók bíznak abban, hogy idővel szaporodó pár lesz az állatkertben – közölte Veprik Róbert igazgató az MTI-vel.

Utódokra ugyanis nagy szükség van: az európai állatkertekben 230-250 vörös macskamedve él, de nehezen szaporodnak, nagyjából annyi születik, ahány idős példány elpusztul.

Az állatkertek körében az egyik leghosszabb várólistája ennek a fajnak van: egy-egy intézménynek akár öt-tíz évet is várnia kell, míg kis pandához juthat.

Az állat a Himalájában a 2200–4800 méteres magasság között elterülő mérsékelt égövi lombhullató és örökzöld erdők lakója. Számuk igencsak megcsappant potenciális élőhelyük csökkenése miatt. Jelenleg csak 8-13 ezer kis panda él vadon, számuk az utolsó 50 évben körülbelül 40 százalékkal csökkent. Az állatokat prémjükért is vadásszák, és csapdával is befogják, hogy díszállatként értékesítsék.

Nagy gondot okoz, hogy az egymástól elszigetelődött populációk beltenyészetekké váltak, ami az egyik fő oka lehet az egyes területeken tapasztalt rendkívül magas, 74 százalékos kölyökhalandóságnak.

Az 5-8 kilogrammos állatok testét vastag, vöröses szőr borítja, amely a hasukon sötétebb. Bár fogazatuk és rendszertani besorolásuk alapján a ragadozók közé tartoznak – a menyét- és a mosómedvefélék rokonai –, bogyókat, virágokat és egyéb növényi részeket esznek. Egyik kedvencük a bambusz, amelyet a vadasparkban helyben növesztenek számukra.

Az állatok mellső lábán az óriáspandához hasonlóan hat ujj van. A hatodik, megnagyobbodott csuklócsontból kialakult ujj szembefordítható a többivel, a kis panda ennek segítségével képes kedvenc táplálékát megfogni és letépni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik