Belföld

Felvételi: megint a Corvinusra volt a legnehezebb bejutni

ponthatárok (ponthatár, felvételi, )
ponthatárok (ponthatár, felvételi, )

Megvannak a felvételi ponthatárok. A Margit-szigeten, a Pont Ott Partin zuhogó esőben várták sorsukat a diákok.

Zuhogó esőben, nagyjából 1500 diák várta a Margit-szigeten, hogy kiderüljön kit, hova vettek fel. A felvételi ponthatárokat a Felvi.hu oldalon tették közzé kedd este 20 órától. Az eredményeket okostelefonon és a Facebookon is el lehet érni.

Akárcsak tavaly, idén is a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a bekerüléshez a legtöbb pont – tudósít az Eduline. A magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 482 pontot, az alkalmazott közgazdaság szakon 479, míg az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 478 pontot kellett elérni. Az intézmény gazdaságelemzés szakán 477, a nemzetközi tanulmányok szakon 473 pontra volt szükség a bekerüléshez.


A képre kattintva galéria nyílik a Pont Ott Partiról! Fotók: Kummer János

Szintén magasak a pontszámok a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, alkalmazott közgazdaságtan szakon 471, nemzetközi gazdálkodás szakon 470 pont kellett azoknak, akik ott szeretnének tanulni szeptembertől.

Jogi képzésben az ELTE-n 467 pontnál volt a határ, a Budapesti Gazdasági Főiskolán magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 465, francia nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon 464 pontra volt szükség.

Az általános orvosi képzésre sem lehetett bejutni 400 alatti pontszámmal: a debreceni és a pécsi egyetemen 415, a szegedi egyetemen 421 volt a ponthatár, a Semmelweis Egyetemen ennél is jobb eredmény – 435 pont – kellett az államilag finanszírozott helyhez – írja az Eduline.

Íme, a TOP 10 legmagasabb ponthatár.

Ötödével kevesebb

Idén mintegy 110 ezer diák jelentkezett főiskolákra, egyetemekre, ötödével kevesebben, mint tavaly. A felvételizők körülbelül 80 százaléka jelölte meg az állami ösztöndíjas képzési formát, valamint 82 661-en jelentkeztek nappali tagozatra. A levelezőt a felvételizők 23 százaléka választotta, esti munkarendet és távoktatást pedig alig egy-egy százalékuk jelölte meg első helyen.

Idén a műszaki terület volt a legnépszerűbb, második helyen a gazdaságtudományi szakok, harmadikon legvonzóbb pedig a bölcsészettudomány.

A felsőoktatási keretszámokat csökkentését, mint ismert , Hoffmann Rózsa jelentette be június 26-án, közölve: ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben kezdődő tanévben. Az oktatási államtitkár szerint minderre azért volt szükség, mert a teljes állami ösztöndíjas keretre túljelentkezés van, míg az újonnan bevezetendő részösztöndíjas helyek egy része valószínűleg betöltetlen maradt volna. Minderről bővebben itt olvashat.

Ha nem sikerült…

Ott van lehetőségként a pótfelvételi. Ennek az időszaka augusztus 10-ig tart, eddig kell benyújtani a jelentkezési lapot a kívánt intézménybe. Egyre népszerűbbek azonban a szakképesítések is. A felnőttképzéssel foglalkozó Perfekt Zrt. szerint idén a tavalyinál több fiatal választja majd a szakképzést, különösen az OKJ-s szakképesítéseket. A sikertelen felvételi után a diákok általában azért döntenek az ilyen képzések mellett, mert az általuk választott területen szeretnének elhelyezkedni, és ehhez gyakorlatias, jól hasznosítható tudást akarnak szerezni. Ráadásul később megint megpróbálhatják a felvételit, amelynek újabb körében akár plusz pontokat is jelenthet az addigra megszerzett.

Marad a külföld?
Nagy Britanniában a minimálbér közel 2000 forint óránként, a tej egy font, a rezsi pedig nagyjából ugyanannyi, mint itthon. A brit cégek csaknem félmillió állást kínálnak a külföldieknek. Az egészségügyi dolgozókat, szakképzett munkavállalókat tárt karokkal fogadják Nagy-Britanniában, és olyan munkát is végezhetnek a magyar vendégmunkások, amihez egy “őslakosnak” nem fűlik a foga – például a hulladékszelektálás a szeméttelepen vagy takarítás. Minderről bővebben itt olvashat.

 

Drága mulatság a tanulás

Gazdálkodási és menedzsment, turizmus-vendéglátás, pénzügy és számvitel, kereskedelem és marketing – ezek voltak a legnépszerűbb alapszakok 2011-ben. Az Eduline összeállítása szerint a négy gazdasági slágerképzésen idén egyáltalán nem lesznek állami ösztöndíjas helyek 2012-től, a felvételizők csak önköltséges hallgatóként kezdhetik el az egyetemet, főiskolát. Mindezért félévente 150 és 300 ezer forint közötti összeget kell fizetniük.

Orbán a tandíj ellensége, buknak a népszerűtlenek

A miniszterelnök kedden azt mondta, őmaga személy szerint ellensége a tandíjnak, ezért egy olyan rendszer mellett érvel, amelyben az állam a szegényebbeknek is megadja – egy hosszú lejáratú kölcsönön keresztül – azt a lehetőséget, hogy saját magukat „kiiskolázzák”.

Kedd este – mint fogalmazott –  „látni fogjuk, hogy melyik egyetemre, főiskolára mennyien jelentkeztek, és mennyien kerültek be, és látni fogjuk, hogy melyik főiskolát és egyetemet kerülték el a fiatalok”. Utóbbiakat nem fogja támogatni a kabinet a jövőben – tette hozzá. Orbán szerint a szerdai kormányülésen már napirenden is lesz a téma.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik