Belföld

Magukra hagyja a sérült gyerekeket a kormány

down-szindrómás-gyerek (down-szindrómás gyerek)
down-szindrómás-gyerek (down-szindrómás gyerek)

Rejtély, mi lesz a fogyatékos gyermekekkel 2013. január elsejétől. Érdekvédők szerint nagy a gond, az államtitkárság viszont nyugalomra int.

Az új köznevelési törvény és a parlament előtt levő törvénymódosítások „a korai gyógypedagógiai fejlesztés-gondozás megvalósítását lehetetlenítik el, illetve megszüntetik azokban a nem köznevelési intézményekben, ahol ezt eddig jogszabály lehetővé tette, és ezt a tevékenységet normatíva biztosításával támogatta” – hívta fel nemrég a döntéshozók figyelmét a Magyar Bölcsődék Egyesülete és a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete nyílt levelében.

Kilátástalan sorsok

A szervezetek szerint, ha a köznevelési törvényt és a 2013-as költségvetési törvénytervezetet nem módosítják, akkor januártól kilátástalanná válik a gyermekek és fejlesztőik jövője. „A fenntartók jelenleg még az egészséges gyermekekre vonatkozó bölcsődei finanszírozást sem látják a jövő évi költségvetési tervezetben, az önkormányzatok pedig nem fogják tudni kigazdálkodni a sajátos nevelési igényű gyermekek korai fejlesztésének támogatását” – írják Orbán Viktor miniszterelnöknek, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek, valamint Hoffmann Rózsa oktatási és Soltész Miklós szociális államtitkárnak címzett levelükben.


Fotó: MTI / Balázs Attila

Az új gyermekek bölcsődei felvételéről már 2012 első félévében döntöttek, korai fejlesztésük a 2012/13-as tanév kezdetén, szeptember elsejével megkezdődik, de az intézkedések következtében 2013. január 1-jétől sorsuk és fejlesztőik (kisgyermeknevelők, gyógypedagógusok, konduktorok stb.) sorsa is kilátástalanná válik – teszik hozzá.

Hangsúlyozzák: a korai fejlesztés megszüntetése – azon kívül, hogy a gyerekeket megfosztja a közösség és a szocializáció adta lehetőségektől – a szülőkre is hatalmas terhet ró. Rákényszeríti őket munkahelyük elhagyására, hogy maguk gondoskodhassanak a sajátos nevelést igénylő szerettükről. „Több ezer család kerülhet teljes bizonytalanságba. Sok esetben egyedülálló szülők nevelik a gyermekeket, akiknek a munkahely elvesztése létfenntartásukat sodorja veszélybe!”

Az érdekvédők kiemelték: „A korai bölcsődei fejlesztés segítségével a gyermek elérheti azt az önállósági szintet, amely jelentősen csökkentheti majd a kiszolgáltatottságot, a későbbi iskolai hátrányokat és lemorzsolódást.”

Oktatási államtitkárság: nincs ok aggodalomra

A korai fejlesztés továbbra is zavartalanul folyik majd a bölcsődékben is, sem a feladat ellátása, sem a finanszírozása nem szűnik meg – reagált közleményben az oktatási államtitkárság.

Az államtitkárság felidézte: a nemzeti köznevelési törvény már 2011 decemberében kimondta, hogy a korai fejlesztés a szakszolgálati rendszerben ellátandó állami kötelezettség. Sem a feladat ellátása, sem a feladat finanszírozása nem szűnik meg, csupán az eddigi normatív támogatási forma és a települési költségvetési támogatás helyett a költségvetési törvényjavaslatnak az állami köznevelést finanszírozó előirányzatába épült be – fejtették ki.

Állítólag a feladatellátás helyében sem történik változás, az Emberi Erőforrások Minisztériuma két, a szociális ügyekért és az oktatásért felelős államtitkárságának közös szándéka szerint a korai fejlesztő feladatokat – immár a szakszolgálati rendszer felelősségével és finanszírozásával – ugyanazok a szakemberek ugyanazokon a feladatellátási helyeken, ugyanazokban az intézményekben végezhetik, mint eddig. Az Országgyűlés elé kerülő módosító javaslat éppen az eddig érvényes és óvni kívánt megoldást rögzíti a későbbi, állami feladatellátás indulásáig.

Teljes bizonytalanság

A két szervezet azonban nem ért egyet az államtitkárság közleményében megfogalmazottakkal. Szerintük a törvény kizárólag a fejlesztő nevelésről-oktatásról szól, amely csak a gyermek ötödik életévének betöltésétől kötelező, de hogy addig mi történik ezekkel a gyerekekkel, illetve hogyan valósul meg a korai fejlesztésük, még csak említés szintjén sem jelenik meg.

Mivel véleményük szerint az államtitkárság „még nem ismert jogszabályokra alapuló, majdani, a gyakorlatban még nem kipróbált tényekre” hivatkozik, továbbra is azt kérik, hogy a jogszabályok ügyében az egyeztetések mihamarabb, még a költségvetési szavazások előtt kezdődjenek meg.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik