Belföld

Sherifa Kamel Egyiptomba viszi a magyar irodalmat

Sherifa Mohamed Kamel 3 (Sherifa Mohamed Kamel, kosztolányi)
Sherifa Mohamed Kamel 3 (Sherifa Mohamed Kamel, kosztolányi)

A mindössze huszonnyolc éves Sherifa Mohamed Kamel tizenhárom Kosztolányi novellából álló kötetet adott ki arab nyelven Kairóban.

Miért kezdett el pont magyarul tanulni?

2000-ben Kairóba mentem egyetemre, ahol kínai-magyar szakos lettem. A kínai nyelv tanulását édesapám javasolta, a magyarba viszont véletlenül botlottam bele. Épp az egyetem ültem, amikor találkoztam egy európai nővel. Kiderült, hogy ő a magyar tanszék lektora, de akkor még azt sem tudtam, hogy Magyarország hol van. Az első órám után viszont azonnal beleszerettem a nyelvbe.

Hogyan került kapcsolatba a magyar irodalommal?

Mindig is nagyon szerettem magyar műveket olvasni. Harmad éves voltam, amikor ösztöndíjjal Debrecenben tölthettem egy hónapot. Ez volt az első külföldi utazásom. Egyiptomba visszatérve a Magyar Kulturális Központban kezdtem magyart tanítani. 2007-ben Zimonyi István lett a magyar kulturális tanácsos, aki a Szegedi Tudományegyetem történésztudományi tanszék docense. Mivel mindig is Kosztolányi Dezső volt a kedvencem, így ő javasolta nekem, hogy a doktori munkámat Kosztolányi és Júszuf Idrisz, arab költő összehasonlításából írjam. Jelenleg harmadjára vagyok Szegeden, hogy az irodalom tanszék professzoraival konzultáljak.

Fotó: Bozsó Krisztián

Miért pont Kosztolányi?

Én úgy érzem, hogy Kosztolányi művei nem csak a magyaroknak szólnak, hanem nemzetközi érzelmekről beszél. Olyan emberi gondolatokat fogalmaz meg, amely bármelyik másik kultúrában is értelmezhető. A nyelvezete is kicsit egyszerűbb, könnyebben értelmezhető. Még egyetemista koromban megpróbáltam lefordítani Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című regényét. Nem sikerült. Akkor még nem rendelkeztem akkora magyar szókinccsel, hogy egy Jókait le tudjak fordítani. De mindig megvolt az az álmom, hogy egyszer valamit le szeretnék fordítani.

Milyen műveket fordított le?

Tizenhárom novellát fordítottam le. Kosztolányi költészete is nagyon tetszik, de mivel én sajnos nem vagyok költő, így azokkal nem próbálkoztam. A kötet 2010-ben jelent meg Kairóban 1000 példányban, ami sajnos nem túl sok. Mivel csak pozitív visszajelzést kaptam róla, így jelenleg is egy második kiadáson gondolkozom.

Ha már a doktoriját egy magyar és egy arab író összehasonlításából írja, meg tudná velünk osztani, hogy mi a különbség a két irodalmi személy között?

Azért érdekes ez az összehasonlítás, mert a két világ teljesen más. Kosztolányi és Júszuf Idrisz még csak kortársak sem voltak, szóval nagyon nehéz dolgom van. Az arab irodalomban egyébként is a költészet dominál, a novella a mi kultúránkba később honosodott meg, mint Európában.

Fotó: Bozsó Krisztián

Mennyire volt nehéz megtanulni a magyar nyelvet?

Nagyon. De borzasztó érdekesnek tartom és annyira dallamos ez a nyelv. A nyelvtana pedig roppant logikus. Minden rag és igekötő ésszerű módon kapcsolódik a szavakhoz. Aki ezt a nyelvet szeretné megtanulni, annak sokat kell használnia az eszét.

Magyarországi tartózkodása alatt sikerült megszeretned az országot?

Nem csak azt, de Szegedet is nagyon megszerettem. Különösen a Széchenyi teret, ahol kávézni és fagyizni szoktunk, valamint a Honvéd teret, ahol a három kisgyerekem imád játszani. Sajnálom is, hogy szombaton haza kell utaznom, és legközelebb csak egy év múlva jöhetek vissza. De ha kicsit nagyobbak lesznek a gyermekeim, mindenféleképpen továbbra is magyar műveket szeretnék arab nyelvre fordítani.

Zsingor Tünde

Ajánlott videó

Olvasói sztorik