Belföld

Budai Gyula: Ángyán a barátom, nem fogadja a köszönésemet

Ő Ángyán József utódja a vidékfejlesztési minisztérium „földügyi” államtitkári posztján. Állítja, sosem látott odabent oligarchákat. Ez itt egy páros nagyinterjú egyik fele (a másik felét meg itt találni, katt), amiben természetesen hatalmasat ángyánozunk, majd váratlanul felbukkan Medgyessy Péter, aztán börtönnel fenyegetjük meg az összes, magyar földre zsebszerződő sógort, taljánt, germánt. Elhangzik, hogy Budai Gyula verőember, meg az is, hogy politikai karaktergyilkos, de mindkét vád ki van kérve magának. Végül megtudjuk, hogy alanyunk elszámoltatási kormánybiztosként egyetlen fideszes szálba sem akadt, de ha akadt volna, fölgöngyölíti, mert ő „eléggé elszánt ember, tudja ezt a miniszterelnök úr is”.

Hagyják dolgozni?

Engem?… Persze.

Az ön elődje, Ángyán József a saját bevallása szerint azért mondott le, mert „maffiacsaládok, spekuláns oligarchák ellehetetlenítették a munkáját”.

Én egyetlen oligarchával sem találkoztam a minisztériumban.

Tényleg, miről ismerni fel az oligarchát?

Erről Ángyán Józsefet kéne kérdezni.


Fotók: Neményi Márton

Ő nevesíteni szokta őket: Simicska Lajos embereit, Nyerges Zsoltot és Nyerges Attilát emlegeti a leggyakrabban.

Nem tudom, Ángyán mire alapozza állítását. Én dolgozni jöttem a vidékfejlesztési minisztériumba, szerencsére hagynak is, így röpke két hónap alatt számos, a korábbi időszakban elhanyagolt ügy végére sikerült pontot tennem: új lendületet kapott a tanyaprogram, hamarosan benyújtjuk a parlamentnek a földtörvényt , megoldottuk a tejpiaci helyzetet, és a minisztérium kezdeményezésemre a kormány kiemelt stratégiai vállalattá nyilvánította a gyulai húskombinátot.

„Egy megfelelően szocializált minisztériumi apparátus, ha bizonyos körökből utasítást kap, kifinomult eszközökkel képes lassítani, ellehetetleníteni az ügyeket. Egyszerűen útban voltam a programommal együtt… A miniszterem is foglya a helyzetnek… Az oligarchák emberei ott ülnek a döntéshozók közelében, és akárcsak egy korábbi rendszerben az úgynevezett tartótisztek, utasításokat hoznak és információkat visznek.” Ezt mind Ángyán nyilatkozta.

Ángyán apparátusa ma már nem létezik, mert én teljesen új embereket hoztam ide, olyanokat, akik korábban a kormánybiztosi hivatalban dolgoztak velem. Megbízhatóak, fiatalok, dinamikusak, többdiplomások, nyelveket beszélnek, nagy lendülettel dolgoznak, átvéve az én tempómat, és egyik sem köthető oligarchákhoz.

Nyilván Ángyán sem a közvetlen beosztottaira célzott, amikor azt állította: folyamatosan falakba ütközött.

Nem tudom, milyen falakról beszél. Én egyetlen falba se ütköztem.

Korábban ön elárulta nekem: közeli barátja Ángyán József.

Ma is barátomnak vallom őt, még ha nem is fogadja a köszönésemet.

Ha egy közeli barátja, kollégája oligarcházik, „falazik”, ön nem kérdi meg tőle, hogy „Jóska, milyen falakról beszélsz”?

2005 óta együtt küzdünk a gazdák érdekeiért, együtt ülünk a parlamentben, együtt utaztuk végig többször is az országot. Amíg ő volt itt az államtitkár, én meg kormánybiztosként jártam be hozzá, napi kapcsolatban álltunk, de nekem falakról sosem beszélt.

Nem hiszem.

Pedig igaz. Az oligarcha témáról is a sajtóból hallottam először. Sőt arról is a rádióból kaptam hírt, amikor Ángyán József fölajánlotta a lemondását.


“Én egyetlen oligarchával sem találkoztam a minisztériumban”

Ez így még haverságnak is kevés, nemhogy barátságnak. Legalább fölhívta őt?

Felhívtam, kérdeztem, mi történt.  Azt válaszolta, azért távozik, mert leépítésre hivatkozva két vezető beosztású kollégáját menesztik. Nekem nem beszélt oligarchákról, falakról.

Haragszik rá?

Inkább értetlenkedem a viselkedése fölött. Az is megmagyarázhatatlan, hogy bár 2006-ban és 2010-ben is a Magosz jóvoltából jutott a Parlamentbe, lemondásáról a Magosz elnöke, Jakab István csak utólag értesült. És az is zavaró, hogy bár jobbára magoszosként nyilvánul meg, amit állít, általában köszönő viszonyban sincs a Magosz programjával.

Ángyán azt mondja, ég a képéről a bőr, mert a 2010-es kampányban a Fidesz, és jelöltjeként maga Ángyán is családi gazdaságokat ígért a vidéknek. Ehhez képest most az úgymond oligarcháknak adják bérbe az állami földet.

Nem tudom, Ángyán József mit ígért.

Ön szerint az Ángyán-féle hetvenhektáros családi gazdaságokra, vagy inkább gigabirtokokra van szüksége Magyarországnak?

A kis-, a közepes- és a nagygazdaságok harmonikus egyensúlyára kell törekednünk az agráriumban.

Tehát?

Mindnek van létjogosultsága, a kicsinek, a közepesnek és a nagynak is.

Ángyán most két nagy állami földpakk, egy harmincnégyezer hektáros és egy harmincezer hektáros terület bérbeadását kifogásolja.

Akkor csak azt nem értem, hogy még államtitkár korában miért írta alá a pont ezen területekre meghirdetett pályázat feltételeit.

Ő írta alá?

Ő is. És nem volt ellenük kifogása.

Ángyán meg éppen önt gyanúsítja amnéziával. „Budai Gyulával ellentétben az én esetemben nem okozott emlékezetkiesést az államtitkári kinevezés” – ezt nyilatkozta a minap a Népszabadságnak, arra utalva, hogy ön az állami földhaszonbérlet-pályázatok első körében „még egészen más véleményen volt” az eljárásról, mint manapság.

Kettőnk közül én vagyok az, aki konzekvensen képviseli álláspontját. Egyébként hatalmasat téved Ángyán József. Az első harmincnégyezer hektárnak néhány százaléka száz hektár fölötti parcella, negyvenhét százaléka tíz és ötven hektár közötti, a maradék hányad pedig egészen kicsi, néhány hektáros egységekből tevődik össze.

Ángyán azt állítja, hogy például Kajászón a kicsi és nem kicsi parcellákat, összesen négyszázhetven hektárt ugyanaz az a két érdekcsoport vitte el.

Előfordulhat, hogy egyetlen pályázó több területet is elnyer. Kajászón minden szabályosan zajlott.

Ángyán sem szabálytalanságról beszél, hanem erkölcstelenségről, a választási ígéretek szemérmetlen felrúgásáról.

A pályáztatás, a pályázatok elbírálása szabályosan zajlott.

A kajászói gazdák zsebében attól is kinyílt a bicska, hogy nem helyi vitte el előlük a nekik ígért földet.

Ezt Ángyán József állítja a pályázatokkal kapcsolatban, és én tényleg nem tudom, ő mit ígért a kajászói gazdáknak. Felháborító politikai hecckampány zajlik a vidék és a gazdák ellen, méghozzá az LMP vezetésével.

Amit Ángyán József indított, s ő nyilván nem hecckampányként éli meg. És gyanítom, az LMP-t sem ő hívta harcostársul. Ez az egész oligarchásdi kezd hasonlítani a bukó Medgyessy 2004-es „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel” kiszólásához.

Ángyán azt mondta, hogy a Fidesz tele van korrupciós ügyekkel?

Lényegében igen.

A korrupció szót nem hallottam tőle, nekem erről soha nem beszélt. Én a saját államtitkári működésem alatti ügyekért vállalom a felelősséget. Biztosan nem történtek olyan esetek, amelyekre Ángyán József utal.


“Mérget vehetnek rá, hogy felderítjük az ügyet”

Nem kínos, hogy az Orbán-kormány első két évének mezőgazdasági főmindenese oligarcházza a Fidesz-hatalmat?

Ángyán József közülünk indult, de egy ideje sajnos nem vitatta meg velünk az őt foglalkoztató kérdéseket. Pedig volna miről eszmét cserélnünk.

Például a zsebszerződésekről?

Arról mindenképpen. Már az én államtitkári tevékenységem eredménye, hogy a zsebszerződés önálló törvényi tényállásként bekerül a büntetőtörvénykönyvbe, és az abban közreműködőknek egytől öt évig terjedő börtön büntetés jár.

Hányan fognak zsebszerződés miatt rács mögé kerülni?

Remélem, minél többen, akik ilyesmiben bármilyen módon közreműködnek.

Becslések szerint egymillió hektár magyar földet használnak külföldiek. A zsebszerződések létrejöttében szerepet játszik a magyar tulaj, a külföldi vásárló vagy bérlő, az ügyvéd, a közjegyző, esetenként akár a földhivatali dolgozó is. Ha önök lefülelnek egy ilyen törvénytelen megállapodást, akkor az imént soroltak mindegyike megy börtönbe?

Hagyunk menekülési utat: aki 2013 júniusáig föltárja zsebszerződését a hatóság előtt, mentesül a jogi felelősség alól.

Szóval hány zsebszerződéses elítéltre számít? Kell nekik új szárnyat építeni a Kozma utcában?

Nem számháborúzom. Rengetegen érintettek az ügyben. Nem is olyan rég találkoztam Ausztria budapesti nagykövetével, aki azt mondta, a nyilvántartásuk szerint körülbelül kétszázezer hektár van ma osztrák gazdák használatában.

Életszerűnek tartja, hogy zsebszerződésre korábban sokmillió forintot kifizető osztrákok, németek, olaszok bűnbánóan beballagnak a rendőrségre, vallanak, aztán traktorra pattanva szégyenpírral arcukon távoznak hazánkból?

Életszerűnek. De ha nem ballagnak be, mérget vehetnek rá, hogy felderítjük az ügyüket.

Hogyan?

Egy zsebszerződés úgy néz ki, hogy a felek aláírják az adásvételi szerződést, amire rákerül az ügyvédi és a közjegyzői ellenjegyzés is, de a dátum helyét üresen hagyják. Egyes szerződéseket a földhivatalba is benyújtanak, ahol viszont csak haszonélvezeti- vagy vételi jogot, esetleg holtig tartó használatot jegyeztethetnek be. Arra spekulálva teszik mindezt, hogy 2014. május elsején lejár a külföldiek földvásárlását tiltó moratórium.

Vagyis első lépésben önök átnyálazzák a földhivatali nyilvántartást, és hopp, megvan a bűnösök fele?

Ez a munka egyik része, mármint a földhivatali nyilvántartás áttekintése, általa fogunk komplex képet kapni.

Ki az a bolond, aki a régi, füstös szerződést foglalná okiratba? Egyszerűbb eltépni azt, és majd a moratórium lejárta után vásárolni földet teljesen törvényesen.

A helyi gazdaszervezetek tagjai jól tudják, melyik földet ki műveli, ki használja.

És? Ez mit sem változtat azon, hogy szűk két év múlva annyi földet vesz a külföldi, amennyit akar, s amennyire pénze van. Akkor meg mire jó ez a mostani huzavona, börtönnel fenyegetés?

A termőföldünket mindenáron meg fogjuk védeni.


“Nem vagyok verőember. Ezt kikérem magamnak.”

Értem én, de 2014 tavaszától úgyis szabad lesz a vásár.

Két év nagy idő. Addig megalkotjuk az új földtörvény, amiben egyebek mellett lefektetjük, hogy például kizárólag szakirányú végzettséggel rendelkező, életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozó személyek szerezhetik meg a termőföld tulajdonjogát, jogi személy viszont nem.

Óriási üzlettől ütik el az akár tizenéve ide beruházó külföldieket. Akikkel annak idején megesett, hogy hektáronként mindössze két-háromszázezer forintért vettek senkinek sem kellő parcellát, termőre fordították, kiirtották a parlagfüvet, mindezt annak reményében, hogy a moratórium lejárta után akár osztrák szintre, vagyis közel tízmilliót forintra kúszik fel birtokuk hektáronkénti ára.

Tudom. Sokan eleve nem a termelésért, hanem a nyerészkedésért vásároltak, spekulációs célból.

Pont úgy, mint a magyar spekulánsok.

Tisztában vagyok azzal, hogy nincs tökéletes megoldás. De egy biztos: az összes lehetőség közül az állam a legjobb tulajdonos.

Önnek van még egy közéleti munkája. Jóval az államtitkári megbízatása előtt, 2010 novemberében lett elszámoltatási kormánybiztos, amolyan politikai verőember.

Nem vagyok verőember. Ezt kikérem magamnak.

Hiába. Akként van számon tartva. Minimum az ellenzéki oldalon.

Ezek szerint sok ellenzékinek vaj van a füle mögött, az ilyeneknek nem kéne napra menniük.

Ön másfél éve göngyölíti fel az „elmúlt nyolc év gyanús kormányzati ügyeit”. Hánynál tart?

Úgy ötvennél.

Filozófusok, Sukoró, Posta-palota, Fradi-pálya, Malév…

Ezek a legnagyobbak, szépen haladok velük. Sukoró vádemelés előtt áll, a Posta-palotában a volt miniszter, Szabó Pál gyanúsított, a Fradi-pályában Tátrai Miklós gyanúsított…

A filozófus-ügyekben viszont, mind a négyben, a rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Gondolom, azóta ön elnézést kért Heller Ágnestől, Vajda Mihálytól és a többiektől amiatt, hogy alaptalanul meghurcolta őket.

Nem kértem elnézést senkitől, ugyanis mind a négy ügyben ismeretlen tettes ellen tettem meg a feljelentésemet, és nem Heller Ágnes, valamint Vajda Mihály ellen.

Nyilván tudta, hogy őket húzza a célkeresztbe.

Vizsgálódtam, tettem a dolgomat a törvényes keretek között.

Mi értelme egy elszámoltatási kormánybiztosnak? A bűncselekmények felderítésére vannak hivatalos nyomozószervek.

Nekem országgyűlési képviselőként viszont kötelességem a hatósághoz fordulni, ha jogszabálysértés jut a tudomásomra. Kormánybiztosként arra kaptam megbízást a kormánytól, hogy vizsgáljam az előző nyolc év korrupciógyanús ügyeit.

Úgy viselkedik, mint egy nyomozó, pedig csupán politikusi eszközökkel bír: nem hallgathat ki, nem kérhet be védett iratokat és információkat.

Ugyanazok a jogszabályok érvényesek rám, mint a többi országgyűlési képviselőre. Én is kaptam már NAV-tól levelet arról, hogy az általam kért információ adótitok, ezért nem adhatnak tájékoztatást.

Ezt merték tenni önnel?

A jogszabályok rám is vonatkoznak.

És?

Tudomásul vettem. Valóban szerények az eszközeim.

Viszont kiállhat és ki is áll a nyilvánosság elé. Gyanítom, nemcsak az eszközei, hanem a céljai is politikusiak, hiszen már azzal, hogy „foglalkozik” pártja ellenfeleivel, koptatja őket. Sokak szerint ön egy politikai karaktergyilkos.

A nyilvánosság tájékoztatása az elmúlt két kormányzati ciklus gyanús ügyeiről egyáltalán nem politikai karaktergyilkosság.


“A nyilvánosság tájékoztatása nem karaktergyilkosság”

Van önnek történelmi elődje. Még 2002-ben a szocialisták közpénzügyi államtitkára, Keller László végezte ugyanazt a munkát, mint ön – ő az első Orbán-kormány ügyeiben vizsgálódott.

Kikérem magamnak az összehasonlítást, szerintem én jobban teszem a dolgom.

Emlékeim szerint Keller egyetlen jogerős ítéletet sem tudott produkálni. Ebben ön hasonlít rá.

Várjuk ki az összes eljárás végét.

Kudarcként élné meg, ha nem tudna jogerős ítéleteket összehozni?

Nem. A munkámat korrektül végeztem, tiszta a lelkiismeretem. A bírósági gyakorlatot ügyvédként sem kritizáltam, most sem teszem.

Mi másnak nevezhetnénk, mint karaktergyilkosságnak azt, ha ötven ügyben mondaná ki a bíróság, hogy ön alaptalanul, de legalábbis kellő bizonyíték nélkül vádolt meg, sarazott be az ellenzékhez köthető embereket?

Én kizárólag ott vizsgálódtam, ahol köztörvényes bűncselekmény gyanúja vetődött fel. Kiváló példa erre Sukoró-ügyben Gyurcsány Ferenc kapcsán a hűtlen kezelés.

Gyanúja.

Az igazságszolgáltatás előtt mindannyian egyenlőek vagyunk, Gyurcsány, Bajnai, Oszkó és a többiek pont olyan állampolgárok, pont olyan emberek, mint Nagy József vagy Kis Pista.

Hajaj.

Attól még, hogy politikusként a reflektorfényben állnak, ugyanolyan jogaik és kötelezettségei vannak, mint bárki másnak. Szeretném, ha a bíróság pont úgy kezelné őket, mint az egyszerű állampolgárokat.

Ha fölment is mindenkit a bíróság Sukoró-ügyben, Gyurcsány, Bajnai és Oszkó nevéhez végérvényesen hozzátapadt, hogy „ezek sumákoltak valamit” a telekcserékkel.

Bajnait és Oszkót biztosan nem ítéli el a bíróság, ugyanis egyikük sem gyanúsítottja, csupán tanúja az ügynek.

A választókhoz mégis úgy jut el a történet, hogy „ezek is benne voltak, csak kimosták magukat”. És ez jelentős részben önnek köszönhető. Karaktergyilkosság, mondom.

Oszkó Péter és Bajnai Gordon neve elég sok ügyben felvetődött, például a sukorói telekcserében is. Egyébiránt Bajnai és Gyurcsány is személyiségi jogi pert indított ellenem – azokban is lesz döntés előbb-utóbb.

Orbán Viktor két évre hozta létre az elszámoltatási kormánybiztosi funkciót. A megbízatás idén novemberben ketyeg le. Miért csak két év? A ciklus hátralévő részében békülékeny arcot akarnak mutatni kifelé?

Én Papcsák Ferenctől vettem át a kormány biztosi megbízatást.

Ez világos. De van esély a hosszabbításra?

Én a munkámat elvégeztem. Képtelenség sokáig együtt ellátni az államtitkári és a kormánybiztosi munkát. Keveset pihenek, reggeltől estig úton vagyok.


“Jószándékból!”

Hát ezt beszélje meg a főnökével.

Nem panaszkodásnak szánom. Amióta az eszemet tudom, mindig dolgoztam, egyetemistaként sem voltam rest dolgozni hétvégenként, hogy az ösztöndíjamat kiegészítsem. Most sem lazítok, novemberig elvégzem a kormány által szentesített vizsgálati tervben meghatározott munkát. A többi a miniszterelnök úr dolga.

Volna még miről továbbvizsgálódni, lehetne új ügyeket nyitni?

Igen. Szerencsére más is besegít a múlt tisztázásába: például a nagy ppp-s ügyeket a nemzeti fejlesztési minisztérium vizsgálja, valamint a kormányzati ellenőrzési hivatal is aktív.

Ön deklaráltan csak a Medgyessy-, a Gyurcsány- és Bajnai-kormány alatti ügyeket kutatja. Eközben véletlenül nem akadt bele a keze fideszes szálba?

Nem akadtam soha ilyen szálra.

A Margit híd felújítása ügyében nem vizsgálódott?

Abban nem én tettem feljelentést.  Az önkormányzati ügyeket pedig eleve nem vizsgálhattam, azokat az Állami Számvevőszékhez telepítette a törvény.

Még Dávid Ibolya jelentette ki, hogy a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP holdudvara között hetven-harminc arányban oszlanak meg a nagy állami megrendelések, méghozzá az éppen kormányon lévő párt javára. Ön mennyire teszi ezt az arányt?

Ismerem ezeket a remekül hangzó szállóigéket… Egy biztos: az általam vizsgált ötven ügy egyikében sem találtam fideszes szálat.

Ha talált volna, mit tesz?

Ha egy vizsgálatot elkezdek, végig is viszem. Akár van fideszes szál, akár nincs.

Vagyis most mázlija volt.

Eléggé elszánt ember vagyok, tudja ezt a miniszterelnök úr is. Sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy az előző két kormányzati ciklus kiemelt beruházásai tele voltak mutyival.

2010 után egy csapásra megszűntek a mutyik?

A 2010 utáni időszak vizsgálata nem feladatom.

Az esztergomi állítólagos fideszes visszaélések kapcsán járt önnél Tétényi Éva polgármester asszony. Segítséget ígért neki.

Azzal jött be hozzám, hogy el sem tudom képzelni, micsoda mutyikban volt benne a fideszes elődje, Meggyes Tamás. Kértem Tétényi Évát, küldjön iratokat, amelyekkel igazolni tudja az állítását. Azóta is küldi.

Volt idő, hogy aggódnunk kellett önért.

Miért?

Azt nyilatkozta, hogy súlyosan megfenyegették. Hogy volt?

Telefonon és személyesen üzentek, hogy jó volna, ha nem foglalkoznék egyes ügyekkel.

Melyikkel?

Sukoróval. De ne menjünk ebbe bele. A fenyegetés tényét azonnal jeleztem a belügyminiszternek, aki vizsgálatot rendelt el. Fecsegéssel nem akarom gátolni a munkáját.

Megvédte önt a rendőrség?

Fokozott rendőri felügyeletet kaptam, ami abból állt, hogy a lakóhelyem szerint illetékes rendőrkapitányság járőre naponta egyszer-kétszer elhaladt a házam előtt.

Legalább azt árulja el, hogyan és ki adta át személyes üzenetként a fenyegetést.

Egy baloldali érzelmű barátom jelezte egy beszélgetés közben, hogy bizonyos körök rossz szemmel nézik a tevékenységemet, és jó volna, ha leszállnék Sukoróról.

Egy baloldali barátja?

Igen. Jószándékból.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik