Belföld

Először ítéltek el valakit holokauszttagadásért Magyarországon

Megszületett az első bírósági ítélet Magyarországon holokauszttagadás ügyében. Az európai zsidóság kiirtását tagadó férfinak próbaideje alatt többször el kell látogatnia a holokausztmúzeumba.

Először ítélt el valakit egy magyar bíróság a nácizmus bűneinek nyilvános tagadása miatt. A tavaly októberi nillás tüntetésen a héber nyelven írt, holokauszttagadó táblát magasba tartó Nagy Györgyöt a Fővárosi Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta, próbaideje alatt pedig évente el kell látogatnia a Páva utcai holokausztmúzeumba.

“Tiszaeszlár”-feliratú rovásírásos pólóban jelent meg a Népszava információi szerint tegnapi ítélethirdetésén Nagy György. Úgy tudjuk, a bíróság egyik munkatársa fordította le a helyszínen a szöveget – egy rovásírásos ábécé segítségével -, majd hívta fel rá a bíró figyelmét. A férfi az Egymillióan a sajtószabadságért csoport által szervezett tavaly október 23-i tüntetésen “A holokauszt (héberül soa) nem volt” feliratú, héber nyelvű táblát emelt a feje fölé.

A Fővárosi Törvényszék Nagy Györgyöt a nemzetiszocializmus bűneinek nyilvános tagadása miatt 1 év 6 hónap börtönre ítélte, amit 3 évre felfüggesztett. Mellékbüntetésként a próbaideje alatt a férfinak évente el kell látogatnia a budapesti Holokauszt Emlékközpontba, amiről beszámolót kell írnia a mellé kirendelt pártfogónak. Ezt “kiválthatja” azzal, ha egyszer ellátogat a jeruzsálemi Jad Vasem holokausztmúzeumba vagy az Auschwitz-Birkenau haláltáborába. A döntés ellen az ügyész nem, csak a vádlott védője fellebbezett.

Nagy György májusi tárgyalásán azzal védekezett, hogy a “soa” szó többjelentésű, és nemcsak hatmillió európai zsidó második világháború alatti kiirtására utalhat, hanem például az izraeli hadsereg palesztin lakosság elleni támadásaira vagy Drezda 1945-ös amerikai-angol szőnyegbombázására. A Népszava szerint a tárgyalásról és a tegnapi ítélethirdetésről “furcsa módon csak egy nyíltan neonáci internetes portál tudósított, holott Magyarországon eddig még senkit nem ítéltek el nyilvános holokauszttagadásért. A döntésről az MTI sem számolt be tegnapi bírósági tudósításai között. Az újfasiszta honlap cikke egyébként tele volt csúsztatásokkal, a bírónő például az ítélet indoklásában nem hivatkozott a közelmúltban Schweitzer József volt főrabbit ért szóbeli zaklatásra”.

A lap beszámol róla, hogy az európai zsidóság elleni népirtás tagadását még a szocialista-liberális parlamenti többség által elfogadott törvény tette büntethetővé. A nácizmus bűneinek tagadását a 2010. április 10-én hatályba lépett, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke által benyújtott és még szocialista-liberális parlamenti többség által elfogadott törvény tette büntethetővé. Az akkori parlamenti szavazáskor a Fidesz-frakció tartózkodott. A 2010-es kormányváltás után az Országgyűlés Fidesz-KDNP többsége a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadását is beemelte a jogszabályba. A törvény megalkotása előtt nem volt szankcionálható az európai zsidóság elleni népirtás nyilvános kétségbevonása, amíg az “megmaradt” a véleménynyilvánítás keretein belül és nem párosult gyűlölet szításával.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik