Belföld

Hoffmann kérdez, s a NAT felragyog

Balla István
Balla István

2012. 05. 31. 11:10

Aki kérdez: Hoffmann Rózsa. Aki – az alaptantervet támogatásáról biztosítva – válaszol: a köz. Megszereztük azt a máig titkolt „kutatást”, amelyből az égvilágon semmi nem derül ki.

Korábban a témában:

„A Nemzeti alaptantervet (NAT) nagy konszenzus övezi, egy ezerfős mintán alapuló közvélemény-kutatás során a válaszadók 90 százaléka igennel felelt az azzal kapcsolatos kérdésekre” – mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár múlt hét szerdán egy Edelényben tartott fórumon, ahol egyébként – információnk szerint – az államtitkár az előadása után most sem adott lehetőséget az összegyűlt pedagógusoknak, hogy bármit kérdezzenek.

A Hír24 birtokába jutott kutatási jelentés tényleg azt akarja sugallni, hogy szinte mindenki támogatja a NAT-ot. Ám ha elolvassuk a feltett kérdéseket, és az abból levont következtetéseket, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a kutatást végző – egyébként a dokumentumban magát nem is nevesítő – cég a közvélemény-kutatás módszertanával, a kérdőívek összeállításának alapjaival nem sokat bajlódott. Az eredmények így sem azt nem mutatják, hogy a közvélemény támogatja a Nemzeti alaptantervet, sem azt, hogy ellenzi. Egy ilyen kutatást, bármely szociológia módszertani kurzuson elégtelennek minősítenék, hiszen nem derül ki belőle semmi.

Persze már megszoktuk, hogy a különböző kormányzati kérdőívek – a többi között a napokban a postaládánkban landoló „nemzeti konzultáció” – lényege nem az, hogy valós kérdésekre valós válaszokat kérjen, hanem az, hogy politikai célokat szolgáljon (adatbázis-építést vagy a kormányzati elképzelések rafinált legitimálását). Az oktatási államtitkárság felmérése ebbe a műfajba illeszkedik.

Hoffmann  (Hoffmann )
Fotó: MTI / Vajda János

Az iskola feladata

A NAT 90 százalékos támogatottságát például e kérdés alapján jelentik ki a dokumentum szerzői: „Ön szerint mi az iskola feladata? Kizárólag hasznos ismeretek oktatása vagy az ismeretek oktatásán kívül a felnőtt életre való nevelés is?” Némi ellentmondás formailag is van ebben a kérdésben, hiszen az erre adott válaszok táblázatos megjelölésénél van egy olyan rubrika is, hogy „kizárólag a felnőtt életre nevelés”. Azaz vagy a kutatásban leírt kérdés nem pontos, vagy a telefonos kérdés nem volt az, arra gondolni sem merünk, hogy ez volt a kérdés, mégis „lett” egy ilyen válaszlehetőség is.

A kérdésre mindenesetre a megkérdezettek 83 százaléka azt mondta, mindkettő egyaránt fontos. (A „kizárólag hasznos ismereteket” 4, a „felnőtt életre nevelést” 12 százalékuk jelölte be.) Mi következik ebből? Az államtitkár szerint az, hogy a döntő többség támogatja a Nat-ot. A kompetenciaalapú oktatás hívei, – akik azt vallják, hogy a képességek, készségek fejlesztése, az életben felhasználható tudás megszerzése a fontos –, nyilván ugyanebből azt vonnák le, hogy a megkérdezettek ezt az elképzelést támogatják, hiszen a készségek fejlesztése nem lehetséges tartalom nélkül.

Azaz, röviden: semmi nem következik ebből az adatból.

Sőt! A NAT-ot, mint többször megírtuk lapunkban, annyira telezsúfolták kötelezően „leadandó” tananyaggal, hogy nem lesz idő a képességfejlesztésre, a megtanult tudás begyakorlására („a felnőtt életre nevelésre”). Ezt figyelembe véve inkább azt mutatják a válaszok, hogy a többség nem támogatja az új, kizárólag a lexikális tudásra fókuszáló alaptantervet.

Újra feltűnik János vitéz

Arra is rákérdezett a kutatás, mennyire értenek egyet az emberek azzal, hogy minden diáknak kötelező legyen megtanulni „a fontosabb tantárgyak alapismereteit”. Hogy melyek a fontosabb tantárgyak és azoknak melyek az alapismeretei, azt nem részletezik. Nyilván itt arról van szó, hogy a most érvényben lévő NAT nem határoz meg konkrét tartalmakat, csak fejlesztési szinteket. Ebből – s ezt többször hallottuk Hoffmann Rózsától – az is következhet, hogy van olyan diák, aki nem tanult semmit, mondjuk János vitézről. Ilyen iskola azonban nem volt eddig sem, erről a helyi pedagógiai programot elfogadó fenntartó, az iskolák döntő többségében használt kerettantervek, a pedagógusok szakmai felkészültsége és legfőképp az érvényben lévő összes tankönyv gondoskodott. Egy ilyen kérdésre csak azt lehet mondani, hogy persze, tanulják meg „a fontosabb tantárgyak alapismereteit”, még akkor is, ha mint az előbbi kérdésnél láttuk, azt is gondoljuk, hogy készítsen föl az iskola a felnőtt életre is.

De ha már János vitéz: Petőfi hőse Hoffmann Rózsa kedvenc példázata nem hiányozhatott a kérdőívből sem. Így szól a furfangos kérdés: „Kérem, mondja meg, inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy: a mai fiataloknak mindenképpen tanulniuk kelljen a János vitézről és az 1848/49-es forradalom! (sic!)” Most tekintsünk el a magyar nyelv unortodox módon értelmezett szabályaitól, de mit lehet erre mondani? Valószínűleg csak véletlen az a négy százalék, aki nem ért egyet a megállapítással. És mi következik ebből a NAT elfogadását tekintve: semmi.

Hazafias, erkölcsös

Talán a legizgalmasabb kérdések azok lennének, amelyek az erkölcsi, a demokráciára való és a hazafias neveléssel kapcsolatosak. De sajnos nem az a kérdés, hogy egyetért-e a megkérdezett azzal, hogy minden diáknak, tanórai keretben, kötelező módon járnia kell heti egy órában hittan vagy erkölcstanórára. Izgalmas lenne tudni erről az emberek véleményét. A kérdés azonban az, hogy egyetért-e azzal, hogy a tanároknak a diákok erkölcsi nevelésével is foglalkoznia kell. (95 százalék igen válasz.) De mikor nem kellett? A nevelési folyamat minden egyes percében a tanár példát mutat, erkölcsi nevelést is folytat. Ezentúl kötelező órai keretben is lesz ilyen, erről az embereket azonban nem kérdezték. A kérdés értelme tehát újra zéró.

„Kérem, mondja meg, inkább egyetért vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy a demokráciára nevelésen kívül a diákok hazafias nevelésével is foglalkozzanak” – szól a következő sugallat. Hogy ez pontosan mit jelent, nincs részletezve. Itt is hasonló a helyzet, mint az erkölcsi nevelésnél. Az iskolában mindig is volt hazafias nevelés, erre szolgáltak a nemzeti ünnepek, de például a történelem-, irodalomóra is alkalmat adott erre. Mi a kérdés? Új tantárgyat szeretnének-e az emberek e témában, vagy máshogy kell az irodalmat vagy a történelmet tanítani? (Vannak persze baljós jelek: Nyirő József, Wass Albert bekerült a NAT-ba, és komolyan felvetődött különböző ködös ősmagyar elméletek, rovásírás beemelése is.) Miért nem azt kérdezték, hogy egyetértenek-e ezek bekerülésével? Vagy azt, hogy szeretnénk-e, ha a gyerekek katonai alapismereteket is tanulnának a heti véges óraszámuk terhére?

Önök kérték
Nyirő József azért került be a Nemzeti alaptantervbe, mert sokan, köztük tanári közösségek, szakemberek, magánemberek és értelmiségiek is ezt kérték – mondta Hoffmann Rózsa az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán.


A túlzsúfolt órarendről nincs szó

Azt is megtudjuk a kimutatásból, hogy a „megkérdezettek 87 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a diákoknak el kell sajátítaniuk a gazdasági és pénzügyi alapismereteket, közülük is 57 százalék értett egyet vele ” (sic!). Továbbá, hogy minden iskolást oktatni kell a tudatos médiafogyasztásra, nagyobb hangsúlyt kell helyezni a környezettudatos nevelésre és a testi-lelki nevelésre. Persze, ez mind igaz. De sehol nem az a kérdés, hogy a gyerekeink így is túlzsúfolt órarendjében hol találunk helyet az önálló gazdaságismeret, médiaismeret tárgynak, esetleg, hogy melyik tantárgy anyagát lehetne úgy csökkenteni, hogy ezek beleférjenek. Nem az a kérdés, hogy akarunk-e minden korosztályban kötelezően mindennapos testnevelést. A kérdés így egyértelmű lett volna, és nagyon is izgalmas.

A 24 oldalas kutatási jelentés a kérdéseket megvizsgálja kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerinti bontásban, és többnyire azt találja, hogy ezek mentén semmilyen következtetést nem lehet levonni.

Mindebből a kutatást végző – még egyszer hangsúlyozom: beszédesen névtelenséget vállaló – szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a „Nemzeti alaptanterv főbb értékei a szakmai viták lezárásával a társadalom támogatását is kivívta.” (sic!)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

3094101 05/08/2017 A Russian fan during the 2017 IIHF World Championship group stage match between the German and Russian national teams. Alexey Kudenko/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.