A kormány két éves munkáját értékelve Orbán Viktor miniszterelnök egyórás exkluzív interjút adott az InfoRádiónak. Orbán az értékelést azzal kezdte: aki dolgozik, az nyilván hibázik is, viszont, aki nem dolgozik, az általában nem szokott hibázni, ha csak az nem egy óriási hiba, hogy nem dolgozik.
Szerinte az elmúlt két év Magyarország-történetének van határozott iránya, olyan iránya, amit az emberek is érzékelnek, és aminek a fönntartásában a magyarok többsége, érdekelt is. Ebből fakadóan összességében a következő évre gondolva is ennek az iránynak a folytatását javasolta. Úgy vélte a legfontosabb dolgot nem kellett megváltoztatni, ugyanis 2010-ben az már látható volt, hogy egy elhúzódó európai uniós, azon belül is eurózóna-válságra kell fölkészülni. Görögország esete figyelmeztető, és egyúttal mérce is, mert 2010-ben Magyarország rosszabb állapotban volt, mint Görögország – mondta. Ehhez képest Magyarország stabil ország, egy bizonyos irányt tartva intézi a jövőjét, míg Görögország jövője kicsúszott a saját kezéből, és az ország kaotikus állapotba süllyedt – mondta.
A kormányzás szakmai céljai között első helyen az szerepelt, hogy a magyar gazdaságot állítsuk a saját lábára. Ehhez arra van szükség, hogy Magyarország tízmillió állampolgárából legalább ötmillió folyamatosan dolgozzon, és ebben a minőségében adót is fizessen – hangsúlyozta a miniszterelnök. Haladunk efelé a szám felé, de még messze vagyunk tőle. Ezért a kormányzási ciklus második két évére is ezt tartjuk meg az elsőszámú szakmai célnak – közölte. A piacon elérhető álláshelyek száma nőtt, olyan 50-60 ezerrel többen dolgoznak a magángazdaságban, mint a kormányváltáskor, olyan 100-150 ezer körül lehet azoknak a száma, akiket az év eleje óta közfoglalkoztatásban, a Start-munkaprogramban tudtunk munkába állítani. Az év végére ez eléri a legalább 200 ezres számot – mondta Orbán Viktor.
Sokan elmennének
Ma Európa szegényebbik feléről nagy számban, százezres nagyságrendben áramolnak – nemcsak Magyarországról, máshonnan is – tehetséges, életerős fiatalemberek a kontinens jobb megélhetést biztosító nyugati felére – ismerte el a miniszterelnök. Természetesen ezt a folyamatot megállítani akkor lehet, ha a kontinens keleti fele, tehát a volt szocialista országok övezete, képes lesz a nyugati világgal versengő életszínvonalat, munkalehetőséget és munkabért, életperspektívát kínálni. Úgy vélte, hogy a növekedés és a gazdasági teljesítőképesség súlypontja a kontinensen áttevődik Közép-Európára, tehát a volt szocialista országok és Németország egységben értett területe lesz a növekedés motorja, amely majd megemelik Európát, ezért szerintem lesz majd egy visszaáramlás néhány éven belül.
Növekedés ebben a térségben pedig új termelési központok létrehozásából lehet – vélte a miniszterelnök. Gyártelepeket kell létrehozni, végrehajtani egy modern újraiparosítást. Ez a folyamat zajlik – mondta. Előttünk ezt már a szlovákok megtették, a csehek mindig is azok voltak, a lengyelek is magukhoz tértek, és a legsikeresebb közép-európai gazdaságot építették föl. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a balti államoktól le, egészen Magyarországig nagyon erőteljes ipari, újraiparosítási övezet található, új ipari termelési központ jött létre.
Maradnak a válságadók csak máshogy
Az európai bürokraták állásfoglalása miatt, olyan helyzet állt elő, hogy a válságadókból származó bevételeket nem voltak hajlandók úgy elfogadni, mint a költségvetés rendes bevételeit – közölte a miniszterelnök. A válasz a válságadók kivezetése, de úgy hogy egyébként tartsuk benne ezeket a nagy cégeket, bankokat a közteherviselés rendszerében úgy, hogy most már nem válság és átmeneti adókat, hanem állandó adókat vessünk ki, és így biztosítsuk az ország működését és a méltányos közteherviselést egyszerre – közölte.
Az állami szerepvállalást illetően is van vita Brüsszellel több kérdésben – hangzott el az interjúban. Van néhány olyan ágazat, amelyek stratégiainak minősülnek, egy adott nemzet, egy adott közösség létbiztonságához súlyos módon járulnak hozzá. Ezeket általában meg kell védeni, itt az államnak lehet szerepe – Magyarországon ilyen, mondjuk a Mol, a Richter és már a Rába. A Takarékbankban történő állami szerepvállalás egy átfogó hadművelet része. A magyar pénzügyi helyzet olyan, hogy hiányzik egy olyan elem, amely Nyugaton rendkívül sikeres volt a megelőző 20-30-40 esztendőben – ez a takarékszövetkezetek rendszere. Magyarországon is vannak takarékszövetkezetek, ezek azonban sokkal kisebb szerepet játszanak, mint Nyugaton. A közöttük való együttműködés is rendkívül esetleges, és hiányoznak azok a pénzügyi szolgáltatási termékek, amelyeket egységesen tudnának értékesíteni, mondjuk az államtól kapott felhatalmazás alapján – közölte Orbán Viktor.
Kell az IMF
A gazdasági szakértők szerint a magyar emberek számára fontos lenne az is, hogy az ország finanszírozása a jelenleginél olcsóbb legyen – hangzott el. Orbán válaszában elismerte tény, hogy Magyarország eladósodott és a lejáró hiteleinket nem tudjuk a saját gazdasági teljesítményünkből visszafizetni, mert az olyan mértékű szegénységet hozna magával, és olyan forráskivonással járna, amelyet nem tudnánk elviselni. Ezért a lejáró hiteleket újabbakkal kell kiváltani. Az ország érdeke az volna, ha minél alacsonyabb kamatszinttel, tehát minél kisebb költséggel vegyünk fel hitelt.
Hitelt felvenni három helyről lehet, a kormányfő szerint. “Van az IMF, tehát a nemzetközi-pénzügyi szervezetek világa. Aztán van a piac, ahol, ha az állam pénzhez akar jutni, akkor állampapírokat hirdet meg; és vannak a hatalmas pénzek fölött rendelkező magán- vagy jogi személyek, bankok, brókerek, befektetési alapok, amelyek ezt megveszik attól függően, hogy mennyire ítélik biztonságosnak és jövedelmezőnek ezt a bizonyos magyar állampapírt. És van egy harmadik piac is, ez pedig a keleti pénzügyi piacok világa, ahonnan Magyarország 1990 után lassan, de biztosan kivonult vagy kiszorult. És igazából van még egy negyedik forrás is, de Magyarországon ennek a hagyománya satnyább a kívánatosnál, ez pedig a lakossági megtakarítás. Azt szeretnénk elérni, hogy a lakossági megtakarítások elérjék az állampapír-vásárlásnak körülbelül a tíz százalékát.
Ha például, Ön ma úgy döntene, hogy állampapírt akar vásárolni, akkor az rendkívül sok utánajárást, tájékozódást, kidobott időt jelentene. Míg ha a bankba akarja betenni a pénzét, az egyetlen mozdulattal lehetséges. Ezért most olyan akciókat indítunk, hogy az Önhöz hasonló, vagy befektetésekben gondolkodó emberek interneten és a lehető legkisebb erőfeszítéssel tudjanak jó hozamot biztosító magyar állampapírt vásárolni – ezzel a saját érdekeiken túl növelve egyébként Magyarország pénzügyi biztonságát is”. A nemzetközi megállapodások, ugyanakkor ezek között is első helyen az IMF-fel kötendő megállapodás továbbra is érdeke Magyarországnak – mondta.
