Belföld

Tőkés: az RMDSZ olyan, mint a Napkirály

Tokes-Laszlo(210x140)(1).jpg (tőkés lászló, )
Tokes-Laszlo(210x140)(1).jpg (tőkés lászló, )

Tőkés Lászlót nem érdekli a róla szóló botránykönyv, Schmitt Pál távozását viszont a nemzeti ügy vereségének tartja. Az EP-képviselő szerint Romániában posztkommunista visszarendeződés van, erőteljes magyarellenességgel, ám magát nem tartja felelősnek a kialakult helyzetért. Interjú Strasbourgból.

A nemrég kinevezett új román kormány több, az erdélyi magyarságot kedvezőtlenül érintő intézkedést hozott. Leváltották a magyar prefektusokat, egy törvény szerint közigazgatási tisztséget csak románul tökéletesen tudók tölthetnek be. Ez mennyire értékelhető magyarellenességnek?

Különbséget kell tennünk az esetek között. A prefektusi kinevezések pártfüggők. Azt nem tudom igazán kifogásolni, hogy az egyes kormányzó pártok mindig a saját embereiket ültetik a kormányzati tisztségekbe. Amúgy sem sokat veszítettünk ezzel, hiszen az RMDSZ prefektusai, alprefektusai olykor szégyenletes intézkedéseket hoztak, nem egy esetben szembemenve a magyar érdekekkel. A román nyelvtudás, mint diszkriminatív tényező viszont már kisebbség- és nyelvpolitikai ügy. Ez egy tűrhetetlen állapot. A legfontosabb követeléseink egyike kerül előtérbe: a magyar nyelvnek a regionális hivatalos nyelvként való használata. De ezek csak a legfrissebb történések, az elmúlt hetekben az egyik magyarellenes megnyilatkozás a másikat érte. Gondolhatunk itt a közigazgatási átszervezésre, a kisebbségi törvény megcsonkítására, vagy a választási törvényre. Ezek mind egyértelmű jelzések a magyarellenesség fokozódására. Mindez persze a kibontakozó választási kampány összefüggésében értelmezendő. Idén helyhatósági és országgyűlési választás is lesz Romániában. Még mindig a magyar kártya kijátszásával gyűjtenek szavazatot.


“Az RMDSZ úgy viselkedik, mint XIV. Lajos király” (Fotó: MTI)

Mit tehetnek, mit tesznek egy ilyen helyzetben a romániai magyar szervezetek?

Az RMDSZ közvetlenül felelős a kialakult helyzetért, hiszen kormányzati szerepet játszott és sajnos politikai alku tárgyává tette nem egy esetben a magyarság jogait. Jelenleg egy posztkommunista visszarendeződés megy végbe Romániában, 22 évvel a kommunista diktatúra bukása után egy posztkommunista hatalom tér vissza várhatóan ősszel az országos választáson. Ilyen helyzetben minden romba dől, amit az RMDSZ pártpolitikai alkukban elért.

Ön idén márciusban lépett csak ki az RMDSZ-ből. Magát is felelősnek tartja a kialakult helyzetért?

Engem 2003-ban vetettek ki az RMDSZ vezetőségéből. Én a magyar közképviselet iránti lojalitásomat fejeztem ki. Úgy, ahogy egy egyszerű egyháztag nem hibáztatható azért, amit az egyházkormányzat tesz, vagy, ahogy az egyszerű kommunista párttagok nem voltak hibáztathatók a Ceaucescu-diktatúráért, vagy a Kádár-rendszerért, ugyanúgy én magam is, mint egyszerű RMDSZ-tag nem vagyok felelős azért, amelyet az az RMDSZ-vezetőség követett el, amelyik lényegében Erdély MSZP-je lett egy idő után.

Az Orbán-kormány viszont a romániai magyarok közti összefogásra szólít fel. Az önök szervezete hajlandó lenne összefogni, együttműködni az RMDSZ-szel?

Az Erdélyi Magyar Néppárt azzal indult, hogy új egységet akarunk. Nem pártegységet, hanem nemzeti egységet, amelynek keretében egy irányba húzzák a lovak a szekeret. Ez a felhívás süket fülekre talált. Az RMDSZ úgy viselkedik, mint XIV. Lajos király: azt mondják, „a magyarság én vagyok”. Emiatt nem sikerült együttműködni például a helyhatósági választáson a polgármesteri posztért Marosvásárhelyen. Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt megegyezett. Sepsiszentgyörgyön a Néppárt feltétel nélkül támogatja az RMDSZ-es polgármestert, mert jó városgazdának bizonyult. Tehát helyi kivételek vannak, ám az RMDSZ letiltotta országos szinten az összefogást.

A november 30-i parlamenti választáson milyen magyar eredményre számít?

Most fogadták el az új választójogi törvényt, amely a többségi elvet érvényesíti a választókörzetekben. Ez egészen új helyzetet teremt. Kötelező lesz összefogni, máskülönben egyszerűen elveszítjük azokat a helyeket is, amelyek magyar jelölteknek járnának.


(Fotó: MTI/Haáz Sándor)

A magyar összefogásnak mekkora a realitása?

Szerintem senki sem meri megkockáztatni, hogy ne egyezzünk meg.

Orbán Viktor önt a magyar nemzet elnökének nevezte. Hogyan élte meg Schmitt Pál, Magyarország elnökének plágiumbotrányát?

Schmitt Pál lemondását és meghurcolását közös veszteségünkként és vereségünkként éltük meg. Elődöm volt az Európai Parlament (EP) alelnöki tisztségében, személyes jó kapcsolat fűz hozzá. Ez a nemzeti ügy számára egy vereség volt. Áder János megválasztását viszont nyereségnek tartom.

A lemondása után felhívta őt?

Azt üzentem neki, hogy az ő visszavonulása közös vereségünk. Aztán ő hívott fel a születésnapomon.

Ön csalódott Schmitt Pálban?

Hagyja, hogy erről ne beszéljek!

Megjelent egy könyv, amely a magánéletét firtatta. Mit szólt hozzá? Váratlanul érte?

22 éve egyik támadási hullám indul a másik után ellenem, megszoktam. Van egy bibliai mondás: „verd meg a pásztort és szétszéled a nyáj”. Mindig le akarnak vadászni, s ez egy újabb kísérlet erre. Ami a részleteket illeti, arról a sajtóirodám nyilatkozik, másfelől az ügyvédeim tudnak felvilágosítást adni.

Ezek szerint tagad mindent, amely szerepel benne?

Nem tudom, miről szól.

Nem olvasta?

Nem olvastam. Nem méltó, hogy ilyesmivel foglalkozzak. Hányingerem van az olyan politikai támadásoktól, amelyek belegázolnak az ember magánéletébe.

A Tőkés László magánéletéről megjelent könyv bemutatójáról ide kattintva olvashat!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik