Lemondását a részvényesek elfogadták. Oszkó Péter kommunikációs bakinak nevezte, hogy a Wizz Airben meglévő igazgatósági tagsága nem volt köztudomású.
Emiatt szerinte számos buta és érdemtelen vád érte, holott pénzügyminiszterként 100 százalékban a Malév érdekeit védte. Sőt, 2010-ben ő volt az, aki megmentette a fuvarozócéget és lehetővé tette a továbbélését.
Szavai szerint épp azért állt fel most székéből, hogy ne sérüljenek a Wizz Air érdekei, ő pedig meg tudja védeni magát.
Háború a Malév romjain
A volt pénzügyminiszter 2011 tavaszán került be a Wizz Air igazgatóságába, ám erről csak a Malév év eleji csődje után szerzett tudomást a közvélemény.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos össztüzet zúdított Oszkóra. Szerinte a volt pénzügyminiszter egyrészt maga is felelős azért, hogy a társaság lehetetlen helyzetbe került, másrészt hivatali ideje alatt olyan bennfentes információk birtokába jutott, amelyeket később „hasznosítani tudott” a Wizz Airben mint igazgatósági tag.
Oszkó azonban állítja: ők nem hibáztak, a Fideszt is tájékoztatták a Malév visszaállamosításának legfontosabb részleteiről, emellett érdemes volna megvizsgálni, miért nem sikerült befektetőket szereznie az Orbán-kormánynak a társaság rendbetételéhez.
Mindent megvizsgálnak
Végül Budai javaslatára létrejött egy tíztagú parlamenti vizsgálóbizottság, amely áttekinti a Malév és a Budapest Airport privatizációjának, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit.
Az elszámoltatási kormánybiztos Oszkó szerepét is górcső alá venné, jelesül azt, hogy a volt pénzügyminiszternek van-e, és ha igen, mikortól és mekkora tulajdonrésze a Wizz Airben. A testület szerdán tartotta első ülését, amelynek napirendjén a bizottság munkarendjének elfogadása szerepelt.
