“Évtizedek óta ez a legnagyobb műszerfejlesztés a Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatában. Ekkora összeget aligha lehet jól elosztani, mint versenypályázatban, amelyet még decemberben, az állami költségvetés elfogadása után írtuk ki” – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke.
Az intézmények két kategóriában pályázhattak. Egyrészt a kisebb műszerek karbantartására-beszerzésére 300 millió forint állt a rendelkezésre, ebben a kategóriában 38 pályázat érkezett, közülük 17 részesült támogatásban. A második kategóriában 1,7 milliárd forintot fordítanak nagy jelentőségű kutatások elindítását lehetővé tevő berendezések beszerzésére: 39 pályázatot nyújtottak be, közülük 13 részesül támogatásban. A pályázatok mindegyikét 2-3 bíráló vizsgálta, majd egy független zsűri ítélte meg versenyképességüket.
“Míg korábban az intézmények a fejlesztési források odaítélése után döntöttek a pénz felhasználásáról, itt a szempont az volt, hogy mennyire versenyképesek az intézmények által megfogalmazott fejlesztési célok. A zsűribe jelentős mértékben bevontuk az egyetemek kiemelkedő kutatóit azért, hogy lehetőleg ne a kutatóhálózat döntsön önmagáról abban az értelemben, hogy mit tart perspektivikusnak” – ismertette a szempontokat az MTA elnöke. Hozzátette: a második kategóriában nem elsősorban egy-egy intézet részére ítéltek meg forrásokat, hanem meghatározott kutatási programokra. Olyan berendezések beszerzéséről van szó, amelyek révén az MTA kutatóhálózata, kutatócsoportjai eséllyel versenyezhetnek az EU 2014-ben induló Horizont 2020 keretprogramja pályázatain.
“Nem az egyenlősdire, hanem olyan pályázatok támogatására törekedtünk, ahol egy-egy kutatócsoport a legkorszerűbb berendezés megvásárlásával európai szinten is versenyképes lehet. Olyan módon próbáljuk az intézményhálózatot alakítani, hogy európai szinten versenyképes legyen az élet- és természettudományban, valamint azokon a társadalomtudományi területeken, ahol versenyhelyzetben van a magyar tudomány. Természetesen vannak olyan kutatási területek, amelyeknek speciálisan magyar vonatkozásaik miatt egészen mások a kritériumai, ilyenek például a magyar régészeti kutatások” – fogalmazott Pálinkás József.
További három intézményben, a debreceni Atommagkutató Intézetnek (ATOMKI), a Szegedi Biológiai Központnak (SZBK) és a Wigner Fizikai Kutatóközpontnak ítéltek negyed-negyedmilliárd forintos támogatást.
Az ATOMKI-ban egy modern gyorsítóberendezést vásárolnak, ahol nagyon sokféle vizsgálat folyik Gyürki György vezetésével, aki korábban az Európai Tudományos Tanács (ERC) fiatal kutatókat támogató pályázatán nyert. Az új berendezésen egyrészt a magreakcióval, azaz az atommagok létrejöttével kapcsolatos, másrészt anyagtudományi, nanotechnológiai kutatásokat végeznek.
Anyagszerkezeti vizsgálatokhoz nélkülözhetetlen a Wigner Fizikai Kutatóközpont által vásárolandó berendezés, az SZBK új tömegspektrométere proteomikával és lipidomikával foglalkozó legkorszerűbb kutatásokat tesz lehetővé. A proteomika az élő szervezetben előforduló összes fehérje szerkezetét, biológiai funkcióját és térbeli, időbeli változásait, valamint a környezetével történő kölcsönhatásokat kutatja, a lipidomika pedig a zsírok összességét, funkcióját vizsgálja a sejtek, szervek, illetőleg a teljes szervezet szintjén.
