Belföld

Hímzéssel törnének ki a nyomorból

Balla István
Balla István

2012. 03. 23. 11:34

Reménytelen mélyszegénységben élő családoknak jelenthet kitörési lehetőséget a Berettyóújfalu környékén indult Szuno-program. Segítség, közösségteremtés, munka – újabb csoda az igazgyöngyösöktől.

Korábban a témában:

Lapunkban többször is írtunk a berettyóújfalun működő Igazgyöngy Művészeti Iskoláról. Az intézményt a vezetője szociális iskolának hívja, hiszen a diákok jó része mélyszegénységben él, s a hagyományos művészeti nevelés mellett a pedagógusok családsegítést, szociális munkát is végeznek. Az iskola eredményei önmagában is magáért beszélnek, a gyerekek évi mintegy 500 hazai és nemzetközi pályázaton nyernek különböző díjakat.

iskola (iskola, )
Fotó: Igazgyöngy alapítvány

Mégsem ebben méri L. Ritók Nóra a sikert, hanem – mint korábban elmondta –, inkább olyan hétköznapi dolgokban, hogy az igazgyöngyös gyerekek kevesebbet hiányoznak az iskolából, kevésbé agresszívek, szüleiknek sikerül valamilyen munkát vállalni, vagy ha egy sajátos nevelési igényű, nyomorgó cigánygyerek jogosítványt, szakiskolai végzettséget szerez. Arra büszke az igazgató, hogy a családokban kezd kialakulni a bizalom feléjük, tudnak beszélgetni, a problémák megoldásait közösen keresik. Mint mondta, a tevékenységük eredményét leginkább a következő generáció fogja tapasztalni, akik esetleg már olyan mintát kapnak a szüleiktől, amely alapján nagyobb eséllyel indulnak az oktatásban, a munkaerőpiacon.

Erre a bizalmi alapra építkezve indult be a napokban a legújabb igazgyöngyös-projekt, a „Szuno” (A szuno romani nyelven azt jelenti: álom). Ez egy szociális webshop, aminek termékeit az iskolába járó gyerekek családjai készítik. „Az ötletet a debreceni Papp Sándorné adta. Nyáron elküldött nekem egy leírást egy olyan afgán projektről, amelyben autentikus afgán hímzéseket készítettek ottani szegény asszonyok, amiket egy klubhálózat megvásárolt. A piacképessé tett termékekből befolyt pénz a családokat segítette.”

Ez volt a minta. A Szunóban azonban az iskolában elkészített gyerekrajzokat vették alapul. E műveket hímzik meg az erre megtanított asszonyok, s e különleges hímzések végül táskákra, párnákra, falvédőkre kerülnek. A szükséges anyagok, cérnák adományokból és támogatásokból gyűlnek össze. „Az a legszebb a projektben, hogy van egyszer fejlesztés a gyerekeknél a művészeti iskolában, van a szülőknél, akiket rávettünk, és megtanítottunk a hímzésre, varrásra, és van egy közösségfejlesztő funkciója is a dolognak, az asszonyoknak ugyanis össze kell dolgozni. Másrészt az egész projekt egy nagy összefogásból jött össze, amelyben egy sor segítőszervezet, magánszemély vett részt.”

L. Ritók Nóra lapunknak elmondta: mivel a térségben senkinek nincs esélye arra, hogy értelmes munkából bármilyen jövedelmet vagy segítséget szerezzen, nagyon nagy az érdeklődés, magyarok, cigányok, románok is beszálltak a munkába. Ma már több környékbeli faluban 40 asszony hímzi a gyereke, unokája, rokona gyermeki fantázia szülte formáit, változatos öltéstechnikával, egyre gyorsabban és egyre szebben. Hogy a patchwork technikával körbevett hímzések táskákká, lakástextilekké épüljenek, varrógéppel is kell tudni varrni. Pár asszony tudott, párat megtanítottak.

iskola (iskola, )
Forrás: igazgyongy-alapitvany.hu

Az „üzlet része” úgy néz ki, hogy ha egy asszony megcsinál egy hímzést, annak van egy szabott ára. Mivel az Igazgyöngy nem munkáltató, nem tud bért fizetni, máshogy jut vissza ez az ár a családokhoz: segítség, kríziselhárítás formájában. Ha azt kérik, hogy cseréljék ki a gázpalackot, akkor kicserélik, ha tűzifa kellene, tartós élelmiszer, gyógyszer, akkor ebben „fizetik ki” a munkát. Mélyszegénységben élőknél ehhez hasonló kérések a leggyakoribbak.

Az alapítványnál pontosan vezetik, ki, mennyit dolgozott, előbb-utóbb valamilyen formában mindenki megkapja a munkája ellenértékét. A beérkező pénz egy részét visszaforgatják a projektbe, az anyagok, cérnák biztosítására, illetve más szociális projektekre is fordítanak a tervek szerint majd a bevételből.

„Ha a projekt kinövi magát, akkor szociális szövetkezetet alakítunk, ahol már bért tudnánk fizetni” – vázolja Ritók Nóra a jövőre vonatkozó elképzeléseit. Mint mondja, az értelmes munka a „világvégi” falukban olyan változásokat okozott, amikre nem is számított. Férfiak is jelentkeztek, hogy bedolgoznának a Szunóba. Nekik azt tervezik, hogy kis asztalosműhelyt nyitnak, ahol gyerekbútorokat készíthetnének.

Néhány napja élesedett a – szintén önkéntes munkában, az ELTE-s Lencse Máté által szerkesztett – webshop, és néhány nap alatt több mint 100 ezer forint bevételt termelt. A készülő termékeket folyamatosan töltik fel az oldalra.

Aki vásárol, „azon túl, hogy egy kedves és praktikus tárggyal gazdagodik, áthathatja az a jó érzés, hogy segített olyan családokon, akiknek a földrajzi-társadalmi helyzetük miatt minimális lehetősége van a megfelelő életminőség biztosítására. Akik szívüket-lelkület adták a tárgyak elkészítésébe, bízva abban, hogy ezek pozitív üzenete másokat is megérint majd” – olvasható a Szuno bemutatkozó oldalán.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2010. április 16.
Hollósi Antal Gábor képviselőjelölt és Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt portréját ábrázoló óriásplakátot ragaszt fel egy munkás a Fidesz-KDNP korábban kirakott választási plakátjára az április 25-i országgyűlési választás második fordulója előtt Budapest 5-ös számú egyéni választókerületében, a IV. kerületi Fóti úton.
MTI Fotó: Manek Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.