Belföld

Embertelen körülmények közt a BKV-s vagyonőrök

Modern rabszolgaságként jellemezte egy a Hír24-et felkereső BKV-s vagyonőr jelenlegi munkáját. Szerinte embertelen és törvénytelen körülmények közt dolgoznak. A szakszervezet tud a gondokról, megoldás azonban egyelőre nincs.

Modern rabszolgaság

Nappal a metróban, éjjel a buszokon állnak. Járkálniuk is tilos. Havonta minimum 240 órát dolgoznak, sokan azonban több mint 300-at. Mindezt van, ahol óránként 420 forintért, pótlékok nélkül. Nincs szabadság, csak papíron. Nincs betegállomány. Nincs váltótárs. Van azonban büntetés. A bérből vonják le.

Nagyjából ezekkel a panaszokkal kereste fel felháborodott levelében az egyik BKV-s vagyonőr szerkesztőségünket. Kérte, hogy nevét ne áruljuk el, hisz’ félti az életét. Szerinte a „vagyonőrágazat félig maffia”. A levélben borzasztó munkakörülményekről ír. Azt mondja, a BKV-s vagyonőrök évek óta egyre kiszolgáltatottabbak, szabályos rabszolgák. 24 órákat állnak egy helyben a metróaluljárókban, és feletteseik rögtön rájuk pirítanak, ha sétálni kezdenek. Alvállalkozók, újabban pedig munkaerő-kölcsönzők cserélődnek a fejük felett, miközben ők évek óta ugyanazon a helyen dolgoznak. „Mikor számolják már fel a rabszolgatartást?” – teszi fel a kérdést a levélíró.


Fotó: Kummer János

Kalandorcégek hálójában

„Embertelen körülmények között dolgoznak” – ezt már Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke mondja. Sipos Endre megerősítette: levélírónk nem túlzott, mikor modern rabszolgaságként írta le a BKV-s vagyonőrök munkáját. Az elnök szerint a probléma évek óta fennáll és 10 ezer vagyonőr közül nagyjából 2-őt nem érint csak. A 24 órás, készenléti jellegű munkákat végző őrök többségének ugyanis nem biztosítják a munkaadók a kötelező pihenési időt, bár a törvényi szabályozás szerint ennek nagyjából 8 órának kellene lennie. Sokan nem is bírják fizikailag, pedig a legtöbb vagyonőr kényszerűségből van a pályán.

Sipos szerint sok ötvenen túli munkanélkülit irányítanak ilyen jellegű területre dolgozni, majd „borzalmasan alacsony színvonalú” tanfolyamokon pár nap alatt kitanítják őket, és kész. Mehetnek is az éles helyzetbe. A szakszervezeti elnök úgy véli, a legtöbb vagyonőr nincs tisztában munkájának alapvető tudnivalóival, hisz’ ezeken a gyorstalpalókon lehetetlen megtanulni mindent, ami a vagyonőrséghez kell: „szombaton befizetem a tandíjat, hétfőn pedig egy parkolóban levizsgázom” – mondja. Sipos szerint az sem meglepő, ha egy őrt 8-10-12 órás egyhelyben állás után már az sem érdekli, ha elviszik az orra elől az egész boltot.

Az egyik legnagyobb hiányosság, hogy a munkaadók nem szűrik ki az úgynevezett kalandorcégeket – véli az elnök. Mivel a vagyonőröket általában nem a fő munkaadó foglalkoztatja, hanem egy (vagy inkább több) munkaerő kölcsönző, aki „tovább adja” a dolgozókat a fő cégnek. Sok olyan őr van, aki bár hosszú évek óta dolgozik a szakmában, mégis alig van folyamatos munkaviszonya. Általában 90 napos próbaidőre veszik csak fel, három hónap után pedig jön egy újabb cég, újabb próbaidővel. Sokukat be sem jelentik.

Sipos szerint a problémát jogszabályilag szinte lehetetlen megoldani, lévén mindenhol találni kiskaput. A szakszervezeti elnök inkább egy a munkaadók és a szakszervezet közti belső megállapodást tartana hatékonynak, amellyel ki lehetne szűrni azokat a „kalandorcégeket”, akik előidézik ezeket a helyzeteket.

Egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk mi az a tíz gyanús jel, ami arról árulkodik, hogy a már aktív vagy leendő vagyonőrt valószínűleg átvágja a munkaadó:
1. Ha behívják próbanapra. Ez azt jelenti, hogy az álláshirdetésre jelentkezőt 1 vagy több napig ingyen dolgoztatják. Az esetek 99 százalékában ebből nem lesz állás.
2. Ha az állást meghirdető nem a cég irodájában, hanem furcsa, vadregényes helyen (utcasarok, parkoló, kávézó, buszmegálló) akar találkozni a leendő dolgozóval. Fontos szabály: állás reményében senki ne engedje, hogy pénzt csaljanak ki belőle!
3. Ha nem készül írásos munkaszerződés, vagy ugyan elkészül, de annak egy példányát többszöri felszólításra sem adják oda a dolgozónak.
4. Ha az adóbevalláskor nem adnak adóigazolást vagy a munkaviszony megszűnésekor nem adják ki a szükséges papírokat.
5. Ha az orvosnál kiderül, hogy nincs biztosítás.
6. Ha egyre jobban, egyre többször késik a fizetés, vagy annak csak egy részét kapja meg a dolgozó.
7. Ha gyakran cserélik a dolgozó feje fölött a cégeket, vagyis a tulajdonosi kör marad, de papíron időről időre újabb cég alkalmazásába kerül az őr.
8. Ha egy adott álláshirdetés folyamatosan újra és újra megjelenik.
9. Ha nincs a cég bejegyzett tevékenységi körei között a vagyonvédelmi, biztonsági szolgáltatás, s mégis ezzel foglalkozik
10. Ha a cég székhelye és a cégvezető lakhelye száz kilométerekre van egymástól.

 

Őr őrnek farkasa

A Napi Gazdaság összeállítása szerint egyébként igen rossz évet zártak tavaly a vagyonőr cégek: összesen 472 társaság ellen indult felszámolási eljárás és 414 végelszámolásról döntöttek. 2005 óta nem volt soha ennyi cég ellen eljárás. A lap szerint a tetemes felszámolást indokolhatja, hogy az őrző-védő cégek úgy próbálják egymást kiszorítani a piacról, hogy terhelő adatok gyűjtése után feljelentik a konkurenciát a hatóságoknál. Gyakorlatilag kémkednek: saját embereiket küldik egymáshoz dolgozni, hogy gyanús ügyeket keressenek, például be nem jelentett dolgozót, zugkönyvelést vagy bármilyen adójogszabályba, törvénybe ütköző tevékenységet. A módszer pedig hatékony, egy komolyabb adóhivatali bírság sokszor a működés végét jelentheti.

A BKV nem válaszol

A vagyonőrökkel kapcsolatos kérdéseinkkel még a hét elején kerestük a BKV-t. Szerettük volna megtudni, hogy a közlekedési vállalatnál, miként  látják az őrök munkakörülményeit, tudnak-e a gondokról és terveznek-e bármilyen lépést a helyzet megoldása érdekében. Három nap után, ma reggel telefonon is érdeklődtünk – a BKV sajtóosztályán azt mondták, a válaszadás “folyamatban van”. Amennyiben megérkezik, közölni fogjuk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik