Belföld

Kádár Szabolcs könnyen azonosult Tony-val

Kádár Szabolccsal, a Szegedi Nemzeti Színház West Side Story-jának Tony-jával éppen a szombati előadása után találkoztam. Frissen lefürödve, vidáman, illatosan jött a találkozóra, mint ha nem énekelte, táncolta volna le az elmúlt órákat. Így kíváncsi lettem, hogy

Milyen volt a mostani darab?

Nagyon jó, mert azt éreztem, hogy a tegnapi pihenő után mindenki frissebb és lazább. Az egész olyannak tűnt, mintha velem történtek volna az események, nagyon érdekes volt.

Mindig más?

Persze. Eleinte kicsit görcsösebb, mert akkor még érződik, hogy mindenki tökéletesre akarja a darabot. Pályakezdőként nekem fontos, hogy 100 százalékot tudjak nyújtani, de le kell vetnem ezt a nagyon akarást és csak simán játszani kell. Emiatt egy kis időnek el kell telnie, hogy elengedjem magam, könnyen menjen az egész, és csupán csak megéljem a pillanatokat.

Kádár szabolcs a West Side Story Tony-jaként
Fotó: Bozsó Krisztián

Körülbelül mikor tudsz feloldódni teljesen?

Nincs sok tapasztalatom, de nálam ez általában a főpróba héten szokott megtörténni. Most viszont a Dénessel (Kocsis Dénes, szintén Tony szerepében- a szerk.) felváltva jártunk, így a kevesebb gyakorlás miatt kicsit tovább húzódott, 3 előadás után, mostanra jutottam el odáig, hogy görcsmentesen játsszak. De ezek a feszültségek a közönség pozitív visszajelzéseinek köszönhetően folyamatosan kihalnak.

Előadások előtt szoktál izgulni?

Most már csak egy felfokozottabb állapotban vagyok, de az inkább izgatottság.

Mesélj egy kicsit a szerepedről, Tonyról. Hogyan látod őt?

Nagyon közelinek érzem magamhoz a srácot, már csak azért is, mert körülbelül egy korúak vagyunk. Nem rég érettségiztem, ezért tisztán emlékszem, hogy a gimnáziumban is ugyanúgy rivalizáltunk bandákban, mindig a C-sek versenyeztek az A-sok ellen. Csak mi a darabban való késelés helyett fociztunk. Doc is azt mondja az előadásban, hogy inkább mennétek kosarazni. Mi végül is azt csináltuk, de ez z egymással versengős hangulat nagyon ismerős számomra. A másik fő szál, a szerelmi vonal is közel áll hozzám, hiszen az ember akarva-akaratlanul kamaszkorától kezdbe belecsöppen ezekbe az érzésekbe. Nekem is volt a gimiben egy „Mariám” –de nem Mária, más neve volt– és őt is egy gólyabálon pillantottam meg. Abból nem lett szerelem, se halál, mert a lány egyszerűen csak kikosarazott menet közben, de az ilyen élmények miatt abszolút reális szituációban éreztem magam. Azonosulni tudtam vele, még a leszámolásban is megtaláltam magam, mert egy hasonló esetben, például ha felrúgnák foci közben a barátomat, én is kiállnék a haveromért, és lehet, hogy megverném az illetőt.

Tony (Kádár Szabolcs) és Riff (Poroszlay Kristóf) összetűzése. Rendezte: Juronics Tamás
Fotó: Bozsó Krisztián

Pedig te elég higgadt embernek tűnsz…

Nem sokszor kerültem az életem során verekedős szituációba, igyekszem elkerülni a konfliktusokat. Ám, ha becsületbeli kérdésről van szó, oda kell lépni. Egyszer kaptunk össze egy sráccal, mert egy nagyon kedves ismerősömnek sértőt mondott, és ő nem tudta megvédeni magát, így én álltam ki helyette. Kis birkózás volt, de meg kellett vele mérkőznöm.

Tonynál abszolút érezhető ez a rózsaszín ködös szerelem, mikor megszűnik minden probléma, két centivel a föld fölött lebeg. Nálad is így szokott lenni?

Még nem tapasztaltam meg a másik oldalát, hogy milyen mikor ez a fajta szerelem nincs meg, én még ezzel élek.  De szerintem egy kapcsolat akkor működik jól, ha abban szívvel-lélekkel benne vagyunk.

Tony és Maria (Nánási Helga)
Fotó: Bozsó Krisztián

A beugró szerepeket nem beleszámítva, 9 darabban játszol az idei évadban. Ez, akárhogy is nézzük- nagyon sok munka. Mennyi szabadidőd van, mennyi időd jut a szeretteidre?

Januárban próbáltuk a West Side Storyt és az Operettszínházban Szörényi Levente-Bródy János Veled, Uram! című rockoperáját. Szabad pillanataim ezért vonatozással vagy éppen alvással teltek. Most már a West Side Story-t nem próbáljuk, eggyel lazább a helyzet. Most a másik munkámra koncentrálok, aminek március 8-án lesz a premierje. Utána talán lesz egy pici, szusszanásnyi szünet.
Az elfoglaltságaim miatt otthon, a Nyíregyháza melletti kis faluban, Biriben sem jártam karácsony óta. Már nagyon hiányzik anyukám jó kis otthoni főztje, de a bemutató előtt nem megyek haza. Ennek ellenére ezt jól bírjuk a szüleimmel, anyukámmal naponta beszélünk, és többször meglátogattak Pesten vagy megnézték az előadásomat. Tehát ahogy a mondás is tartja, ha a hegy nem megy Mohamedhez…

Mit szóltak a szüleid a West Side Storyhoz?

Nagyon tetszett nekik, anyukám azt mondta, hogy „a végén megkönnyeztelek kisfiam”. Nyílván elfogultak, de ha valamelyik előadásomtól nagyon idegenkednek, akkor megmondják. Most viszont ilyen nem történt, büszkék voltak rám.

Névjegy:

 

Kádár János Szabolcs 1987. szeptember 5-én született Nyíregyházán, családjával viszont egy ehhez közeli községben, Biriben élt. Az általános iskola után a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumba járt, s a Hang -Szín Musical és Szinitanoda növendékeként megismerkedhetett a zenés műfajjal, amely nagy hatással volt rá. Több ismert musicalban játszott, mint például Nyomorultak (Digne püspöke), Diótörő és Egérkirály (Pantalóne), Rémségek kicsiny boltja (Dr. Orin), Hair (Berger), Chicago (Billy), Mozart! (Mozart). Érettségi után felvételt nyert a Budapesti Operettszínház és a Vasutas Zeneiskola által működtetett Pesti Broadway Stúdióba, amit sikerrel végzett el. 2010-ben indult az X-faktor tehetségkutató műsorában, a legjobb 24 közé jutott.  Jelenleg a Budapesti Operett Színház társulatának tagja, többek között a Veled, Uram!-ban Imre herceget, a Rómeó és Júliában Parist, a Menyasszonytáncban Dávidot játssza. Emellett a Szegedi Nemzeti Színház West Side Story-jának vendégművésze.

 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik