Belföld

Paczolay: nem szűnt meg az utólagos normakontroll

Jogszabály elleni indítványozásra és bírói döntés elleni vizsgálatra is lesz lehetőség a továbbiakban.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke szerint nem szűnt meg az utólagos normakontroll a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével, ugyanis jogszabály elleni indítványozásra és bírói döntés elleni vizsgálatra is lesz lehetőség a továbbiakban.

Az AB elnöke az Alkotmánybírósági Szemle konferencián rámutatott: az alkotmányjogi panasz intézményének jelenlegi hármas rendszerében létezik a “régi alkotmányjogi panasz”, a valódi alkotmányjogi panasz, továbbá alkalmazható a “kivételes alkotmányjogi panasz” is, amellyel bírói döntés nélkül is kifogásolni lehet egy jogszabály alkotmányosságát.

Paczolay Péter közölte: az új szabályozás visszaszorította a jogi érdekeltséghez nem kötődő absztrakt normakontrollt, tehát már nem indíthat bárki eljárást az AB előtt, ha joghézagot fedez fel, “de bárki az AB döntését kérheti, aki egyéb jogorvoslat hiányában sérelmet szenved”. Az elvont normakontroll tehát megmarad, amelynek fő csatornája az ombudsman lesz – fogalmazott.

A civil jogvédő szervezeteknek továbbra is lesz lehetőségük indítványokat beadni az AB-hez, mivel “minden jogsérelem esetén van legalább egy sértett, és ez megteremti az alkalmat arra, hogy a sérelem alkotmányos kontrollt nyerjen” – magyarázta.

Paczolay Péter sajnálatát fejezte ki, hogy szakmai fórumokon is “megjelenik a hivatásos siratóasszonyok kórusa”, amely előre elsiratja azt a jogintézményt, amely most még “embrionális állapotban van”. “Ezekből az intézményekből én a jót szeretném kihozni, és úgy gondolom, megvan a lehetőség erre” – fogalmazott.

Kifejtette, hogy a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével a Kúria és az AB viszonyának új szakasza kezdődik. Meggyőződése szerint “az a minden országban konfliktusos viszony, amely a rendes bírói gyakorlat és (…) az AB között fennáll, a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével nem szükségszerűen válik konfliktusosabbá, hanem (…) megteremtheti annak lehetőségét, hogy (…) kétféle jogértelmezés (…) helyett egy egységes, objektív, alkotmányos értelmezés hassa át a jogalkalmazás egészét”.

Emlékeztetett arra, hogy 1989-től a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése többször napirenden volt. Az AB elnöke rámutatott: Magyarországon korábban az absztrakt utólagos normakontrollnak “olyan erőteljes jogköre jelent meg, amelyhez hasonlót máshol nem tapasztalhatunk”, és amivel parttalanná tette a jogalkotó az indítványozók körét. Mint mondta, sok fontos indítvány született ennek keretében, azonban sokszor “értelmetlen, a testületet lealacsonyító szándékú indítványok özönlötték el az AB-t”. Előfordult, hogy egy indítványozó 40-50 indítványt faxolt el éjszaka “közpénzen, állami intézményből” – jegyezte meg.

Paczolay Péter megemlítette: neves alkotmányjogászok sora érvelt amellett éveken keresztül, hogy be kell vezetni a valódi alkotmányjogi panaszt, mert szerintük “ez volna alkalmas a bírói joggyakorlat intenzívebb befolyásolására, az AB depolitizálására és az alapjogi védelem rendes bírósági eljárásokban való (…) érvényesítésére”.

Beszélt arról is, hogy 2010 szeptemberében az AB úgy foglalt állást, hogy a testület működjön önálló szervezeti keretek között, hatásköre terjedjen ki valamennyi jogszabály felülvizsgálatára, megsemmisíthesse az alkotmányos minősített törvényeket és jogszabályokat, illetve az alkotmányosság tárgyában hozott döntés mindenkire nézve kötelező legyen.

Véleménye szerint a valódi alkotmányjogi panasznak nem lesz olyan hatása, hogy depolitizálja az AB eljárásait, de a testület “továbbra sem lesz tanácsadója a hatalomnak”.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik