Csütörtökön hivatalosan is elkezdődik a meteorológiai tavasz, a tél vége pedig egyben a kilakoltatási moratórium végét is jelenti. Március elsején megszűnik a nehéz helyzetbe jutott adósok védelme, megkezdődnek a kilakoltatások, és többen akár utcára is kerülhetnek.
“Önkényes lakásfoglalók”
Vidékről és Budapestről máris többen jelezték a Magyar Szociális Fórumnak, hogy március első napjaiban árverezik a lakásukat, illetve kilakoltatják őket. A szervezet közleménye szerint egy 73 éves anyát és lányát március 6-án akarják kitenni XV. kerületi önkormányzati bérlakásából. Az érintett Laska Szerénának – akinek történetéről korábban a FN24 is beszámolt – semmilyen tartozása sincs, legutolsó számláit is rendre kifizette. Kérdésére, hogy miért akarják őket mégis kilakoltatni 36 négyzetméteres egyszobás-konyhás lakásukból, azt a választ kapta, hogy az önkormányzat nem köteles megindokolni a döntését. Az asszony méltányosságból jutott a bérlakáshoz a kerület MSZP-és vezetése idején, és ezt az állapotot azóta sem szüntették meg, írásban erről szóló tájékoztatást nem kapott – közölte a Magyar Szociális Fórummal, melynek segítségét kérte.
Simó Endre, az MSZF elnöke szerdán elküldött üzenetében arra kérte László Tamás (Fidesz-KDNP) XV. kerületi polgármestert, hogy vegyék le a napirendről Laskáék kilakoltatását, vagy biztosítsanak nekik más hasonló lakást. “Számítok humánus intézkedésére” – írta Simó a polgármesternek.
A végrehajtással megbízott Palota Holding rendőrökkel készül kilakoltatni a két asszonyt arra való hivatkozással, hogy “önkényes lakásfoglalók”, jóllehet az önkormányzat nem állít ilyesmit. A 73 éves anya nyugdíjból él, lánya pedig bérpótló támogatásban részesül: 22.800 forintot kap. Az MSZF arra kéri az embereket, hogy jelenlétükkel tiltakozzanak a tervezett kilakoltatás ellen.
A szervezet hétfőn levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormánynak, melyben azt kérték, a megélhetési válságba került emberek – köztük egész családok – érdekében tartsa érvényben a március 1-én lejáró kilakoltatási tilalmat. „A kilakoltatási tilalom 2011. július 1-én december 1-ig történt megszüntetése azzal járt, hogy megközelítőleg kétezren kerültek az utcára, és a szabad ég alatt csaknem kétszer annyian fagytak meg az év első felében, mint 2010 azonos időszakában. Megnőtt azoknak a száma is, akik a kilakoltatásuk elől öngyilkosságba menekültek. Családokat választottak szét, és vették el tőlük gyereküket, mert nem volt hol lakniuk” – írták közleményükben. Választ azonban cikkünk megjelenésésig nem kaptak a kormánytól.
A kormány intézkedései – pro és kontra
Senkit sem hagyunk az út szélén – ezt mondta Orbán Viktor tavaly szeptemberben facebookos videoüzenetében. “Önálló otthon, saját lakás, szabad élet. Ez csak együtt lehetséges. Ezért segítséget kell nyújtanunk a devizahiteleseknek” – hangsúlyozta, majd hozzátette: újabb és újabb lépéseket tesznek annak érdekében, hogy mindenki talpra tudjon állni, talpon tudjon maradni, és senki se veszítse el a fedelet maga és családja feje fölül.
A Fidesz már az országgyűlési választások előtt bejelentette, hogy hatalomra kerülése esetén fenntartja a Bajnai-kormány által még 2010 februárjában bevezetett kilakoltatási tilalmat, amelyre végül augusztustól került sor. Az intézkedés azonban nem jelentett teljes védelmet: ebben az időszakban is kiürítették az önkényesen elfoglalt lakásokat, illetve akkor is megtörtént a kilakoltatás, ha a kiköltözésre köteles személy más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult.
A kabinet eddig négyszer hosszabbította meg az általános moratóriumot. A negyedig meghosszabbítás lejártától, október elejétől bevezetett kényszerértékesítési kvótákat (2015. január 1-jéig csak szűk feltételekkel engedik a lakások, családi házak árverését), majd november végén közölték: december 1-jétől 2012 márciusáig ismét hatályos a téli kilakoltatási tilalom. Giró-Szász András kormányszóvivő akkor szólt arról is, hogy idén januártól megkezdi működését a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET), amely a nehéz helyzetbe jutott devizahitelesek helyzetén próbál meg segíteni.
Ez azonban – mint később kiderült – csak keveseknek nyújt valós segítséget. Ráadásul a működéséhez szükséges jogszabályi hátteret a mai napig nem dolgozták ki megfelelően.
Tovább késik a lakásmentés
A Napi Gazdaság információi szerint a fokozott érdeklődés ellenére – a jogalkotás késlekedése miatt – csak a második negyedévtől menekülhetnek a nemzeti eszközkezelő védelme alá az ingatlantulajdonosok.
A bankok ennek ellenére már január 15-én megkezdték a papírok kézbesítését, amelyben arról értesítik ügyfeleiket, hogy jogosultak-e a NET „jóindulatára”. 2012. I. negyedévében az összes fedezeti ingatlan 3%-a jelölhető ki kényszerértékesítésre. Az érintetteknek harminc napjuk van arra, hogy eldöntsék, felajánlják-e árverésre ítélt ingatlanukat a nemzeti eszközkezelőnek. Azonban nincs könnyű dolguk. A többi közt például azért, mert nem tudni, hogy mekkora bérleti díjjal kellene számolniuk, mint ahogy azt sem, hogy mi történik akkor, ha nem tudják majd fizetni ezt az összeget. A lap azt írja, a problémát az okozza, hogy a Magyar Bankszövetség és a kormány tavaly decemberi megállapodásának eszközkezelőre vonatkozó részleteiről még nem születtek meg a jogszabályok.
A lakásmentés indulását leginkább az a kitétel nehezítheti, hogy a NET-ről rendelkező törvény egyik paragrafusa szerint az eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok is a kényszerértékesítési kvóta részét képezik. A szabályozás szerint a bankok idén az állomány három százalékának megfelelő ingatlant jelölhetnek ki kényszerértékesítésre.
Tehetetlenek a bankok
Nemcsak a lakás-, az adósmentés is késik. Alig két hetük maradt a nehéz helyzetben lévő devizahiteleseknek arra, hogy igazolják, megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek alapján a bankok kedvezményes módon forintra válthatják kölcsönüket. Jogszabály híján viszont nem tudni, mindezt hogyan tehetik meg az érintettek – írja keddi számában a Világgazdaság.
A kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodás szerint a hitelintézetek a fennálló tartozás 25 százalékának elengedésével váltják át forintalapú hitelre azokat a devizalapú jelzálogkölcsönöket, amelyeknél az ingatlan forgalmi értéke a kölcsön felvételekor nem haladta meg a 20 millió forintot, és az adósnak szeptember 30-án már legalább 90 napos elmaradása volt, legkevesebb 78 ezer forintnyi törlesztőrészlettel.
További feltétele a tartozás részleges elengedésének, hogy adós nyilatkozzon arról, azért késett a részletekkel, mert a fizetőképességében jelentős, igazolható romlás következett be. A Világgazdaság információi szerint azonban a bankok jelenleg nem tudják, hogy pontosan mit is jelent a jelentős romlás, és azt sem, hogyan lehet ezt igazolni.
Az is kérdéses még, milyen kamatok és törlesztőrészletek mellett juthatnak majd hozzá a hitelüket forintra váltók az új kölcsönhöz. Az ebben a cipőben járó gyerekes családoknak a kormány kamattámogatásos hitelt ígért, az viszont, hogy megkaphatják-e a kedvezményt, az Európai Unió jóváhagyásától függ majd – tette hozzá a lap.
További problémát jelent, hogy az árfolyamgátat – amelynek Rogán Antal által benyújtott módosító javaslatait hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottsága támogatta – a végtörlesztésre nem képes, ám a hitelüket fizetni még tudó adósokra dolgozták ki. Csak azok léphetnek be az áprilisban induló programba, akiknek legfeljebb 90 napnyi elmaradásuk van a törlesztéssel. A felmérések szerint az adósok 12 százaléka 90 napon túli hátralékos, nekik segíthet a Nemzeti Eszközkezelő. A kormány és a Bankszövetség által aláírt megállapodásban szereplő 5 ezer ingatlan helyett várhatóan 25 ezer ingatlant vásárol majd fel a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. Ami azt jelenti, hogy a megközelítőleg 120-130 ezer 90 napon túl nem fizető adós ötödét tudják majd segíteni.
Már kijelölték a lakásokat
Két héten belül beérkezhetnek a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez a bankok által kijelölt lakóingatlanok – nyilatkozta nemrég Ternyák Edit, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. szóvivője. A bankok januárban jelölték ki, hogy mely zálogul szolgáló lakásokat kényszerértékesítenek.
A szóvivő tájékoztatása szerint a törvényi feltételeknek megfelelő mindegyik ingatlant megveszik. A jogszabály szerint az adós a szándéknyilatkozatának benyújtásától számított 90 napon belül bérlővé válik, s ez idő alatt “védettséget élvez”, vagyis a végrehajtási eljárást a pénzügyi intézmény felfüggeszti.
A költségvetési törvény az idei évre hárommilliárd forintot biztosít az ingatlanok vásárlására. A bérleti szerződésben pedig a lakástörvény rendelkezései lesznek irányadóak, amely kimondja: súlyos szerződésszegés esetén a szerződés felmondható.
Az OTP-csoport az idei első negyedévben 957 ingatlant jelölt ki, míg az előző negyedévben 537 darabot. A CIB Bank és az UniCredit Bank az előző és a mostani negyedévben is kihasználta a kvótát.
Csak a kormányban bízhatnak az adósok
Az FN24 által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a bajbajutott adósok abban bízhatnak, hogy a bankok türelmesek lesznek és nem fognak rögtön lépni. “Nekik is macerás az ingatlanok karbantartása, eladása. Bár az elmúlt hónapokban volt némi harc a kormány és a bankok között” – mondta megkeresésünkre Borsi László.
A szakember szerint az lenne az optimális, ha az adósokat ügyvéd is képviselni, hiszen időhúzással, esetleg a bankkal való megegyezésben is eltudna járni. “Nem utolsó szempont, ha a kilakoltatásra váró család a mediálást is kérné. Megállapodásban ugyanis a mediátor is tud segíteni” – tette hozzá.
A szakember belátja, pénz nélkül nem lehet ügyvédet fogadni, így az az adós, aki nem teheti meg, hogy jogi képviseletet kér maga mellé, csak a kormányban bízhat.
A lakosságnak is áldozatot kell vállalnia
Levélben megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt és a Kormányszóvivői Irodát, hogy megtudjuk, tervezik-e a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, és milyen eszközökkel kívánja megvédeni a kormány a jövőben azokat az adósokat, akiket az utcára kerülés lehetősége fenyeget. Választ végül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóosztályától kaptunk: “Az előző szocialista kormányok felelőtlen gazdaság- és társadalompolitikája magyar családok sokaságát sodort kilátástalan helyzetbe az elmúlt években. A második Orbán-kormány azonban a számára biztosított mozgástéren belül minden tőle telhetőt (pl. végtörlesztés, árfolyamgát) megtett és a jövőben is meg fog tenni a devizahitelezés miatt bajba jutottak megsegítésére, ám a felelősség csak arányosan osztható meg: így a jövőben áldozatokat vállalnak a bankok, a kormány és a lakosság is.”
A minisztérium szerint a moratórium egy azonnali, szükségszerű beavatkozási eszköz, azonban a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére jóval összetett, sokoldalúbb és hosszútávon is megoldást nyújtó mentőcsomagra van szükség. Hogy milyenre, az a közleményből nem derült ki, helyette belinkelték a kormany.hu portál a bajba jutott lakáshitelesekért tett eddigi intézkedésekről szóló részét.
