Belföld

Jön a Félszbuk?

Farkas Csilla
Farkas Csilla

szerkesztő. 2012. 02. 02. 10:48

Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója "Facebook-szabályzatot" alkotott. Az ügyvéd szerint jogosan, de minden beállítás kérdése.

Korábban a témában:

Mint korábban megírtuk, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója utasítást adott ki a közösségi média használatáról. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége az alkotmányos jogok súlyos megsértését emlegeti.

Információink szerint jelenleg az Országos Mentőszolgálaton kívül nincs sok olyan hazai szervezet, amely megalkotta saját, a közösségi média használatával kapcsolatos szabályozását. A jövőben azonban egyre több egyesület, cég fogja írásban rögzíteni, milyen szankciókkal számolhat az a munkavállaló, aki a véleménynyilvánítási szabadság égisze alatt túl messzire merészkedik az önkifejezésben.

facebook (facebook, )
Felmondási kockázat az őszinteség   Fotó: AFP

Tilos nyilvánosan szidni a főnököt

A július 1-jével hatályba lépő új Munka Törvénykönyve kimondja (majd), hogy a munkavállaló munkaadója jó hírnevét, gazdasági érdekeit nem sértheti vagy veszélyeztetheti, és ezt kiterjeszti a munkaidőn kívüli időszakra is. Vagyis nemcsak az irodában, hanem otthon, a négy fal között sem tanúsíthatunk olyan magatartást, amely alkalmas munkáltatónk helytelen megítélésére. A rendelkezés tehát úgy is értelmezhető, hogy a munkavállaló nem írhat és oszthat meg semmi sértőt, például a közösségi oldalakon, különben a munkáltató szankciót alkalmazhat.

„Igazából semmi újdonság nincs az új szabályozásban. Régen is tilos volt a munkáltató alapvető érdekeit megsérteni. A különbség most mindössze annyi, hogy ezt kiterjesztik a munkaidőn kívül eltöltött időre is. Jelenleg is rengeteg olyan ügy van a bíróság előtt, amelyet kifogásolt virtuális aktivitás miatt indítottak” – mondta az FN24-nek dr. Soós Andrea Klára ügyvéd.

Bár a közösségi oldalak jogi értelemben magánszférának számítanak, ez onnantól kezdve megváltozik, hogy a munkavállaló nemcsak barátokat, hanem például ügyfeleket is felvesz ismerősnek, és így bejegyzéseit „mindenki” látja.

„Amint kapcsolatba lépünk ezeken az oldalakon „külsősökkel”: ügyfelekkel, munkapartnerekkel, kilépünk a magánszférából. A munkaadó elméletben a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében figyelheti, de a gyakorlatban igazából mindent ellenőrizhet. Ez azonban azt a lehetőséget is magában rejti, hogy akár a munkavállaló is perelhet személyhez fűződő jogainak megsértése miatt. Például mondhatja azt egy pályázó, hogy a Facebook-oldalán feltüntetett nemi identitása miatt hátrányos megkülönböztetés érte, amiatt nem kapta meg az állást” – magyarázza az ügyvéd, aki szerint a közösségi oldalakon személyes profillal jelen lévő munkavállalónak olyannyira behatárolt a véleménynyilvánítási szabadsága, hogy kártérítési felelősséggel is tartozhat érte, fel is mondhatnak neki.

Dr. Soós Andrea Klára hangsúlyozza: érdemes szabályzatban rögzíteni, milyen szankciókkal számolhat az a munkavállaló, aki főnöke számára elfogadhatatlan megjegyzést tett közzé valamelyik közösségi oldalon.

„A veszélyeztetés azt jelenti, hogy a munkáltatónak nem kell bizonyítania, hogy valóban történt-e sérelem. Minden esetben a bíró dönti el, hogy ennek esete fenn áll-e az adott ügyben. Például már az is veszélyeztetheti a munkaadó jó hírnevét, ha egy alkalmazott hajnali háromkor szórakozóhelyen készült képeket tölt fel” – tette hozzá a jogi képviselő, aki azt javasolja a közösségi oldal felhasználóinak, hogy változtassák meg az adatvédelmi beállításaikat, és gondoljanak erre a jövőben is, mielőtt bármilyen hozzászólást közzétesznek.

OMSZ vs. Facebook

Dr. Soós Andrea Klára szerint jogos követelésről van szó az OMSZ részéről, noha azt ő is elismeri, hogy mivel az új Munka Törvénykönyve csak júliustól lép hatályba, addig az intézkedés korlátozhatja a munkavállalókat, és sértheti a magánszférájukat.

„A legfőbb probléma, hogy mindenkire kiterjeszti a szabályozást, és általánosságban vonatkoztatja. És bár jelenleg még valóban benne van az alaptörvényben, hogy mindenkinek védeni kell a magánszféráját, ennek ellenére lehet egy ilyen jogos munkáltatói igény. Kiváltképp, hogy egy közbizalmat élvező szervezetről van szó. Például a bíróknak is megtiltják, hogy a Facebookon profilt hozzanak létre korrupciós indokok miatt, hogy ne lehessen ott megkeresni őket. Ha pedig csak a nemrég kirobbant esetet nézzük – a betegek mellett fotózkodó mentőket – az már önmagában is komoly vétség, aminek kell, hogy legyen következménye” – mondta az ügyvéd.

Dr. Soós Andrea Klára szerint valószínűleg egyre több olyan per lesz, amely arról szól, hogy a munkáltató azért válik meg az alkalmazottjától, mert az számára elfogadhatatlan megjegyzést tett közzé valamelyik közösségi oldalon vagy akár a blogjában.

Kirúgták, mert várandós?
Egy viszonylag új izraeli jogegységi döntés mérföldkő lehet a munkáltatói megfigyelések tekintetében. A bíróság következtetése szerint nem lehetséges az internethasználatot munkáltatói szinten szabályozni – írja tanulmányában dr. Soós Andrea Klára.
Az ítélet két panaszhoz kapcsolódik, az egyik szerint a munkavállaló arra hivatkozik, hogy a várandóssága miatt bocsátották el. A várandósságát szerinte azért tudta a munkavállaló, mert rendszeresen olvasta a leveleit. Bizonyítékokat is csatolt a bírósághoz erre vonatkozóan. A munkáltató azzal védekezett, hogy jogosult volt az e-mail fiókok ellenőrzésére, erről mindenki tudott. A másik panasz szerint a munkáltató visszaélésre gyanakodott, ezért ellenőrizte a munkavállaló internetes szemetesét, és az ott talált bizonyítékokra hivatkozással szüntette meg a munkaviszonyt.
Az elsőfokú bíróság az első esetben a munkáltatónak adott igazat, és megállapította, hogy “közvetett” hozzájárulást adott a munkavállaló az ellenőrzéshez. A második esetben viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szemetesből kivett levelezés nem használható fel bizonyítékként, ezért nem is lehet jogszerű az erre alapozott megszüntetés.
A jogegységi döntésben, a Munkaügyi Bíróság részletesen meghatározta a munkáltatói megfigyelés alapelveit. A döntés szerint a munkavállalók magánszféráját védeni kell, csak pontos és egyértelmű szabályzatokat hozhatnak a munkáltatók, amelyek nem lehetnek túlságosan tágak, sőt kifejezett hozzájárulást kell szerezni a munkavállalóktól az ellenőrzéshez. A döntés részletesen elemzi a munkáltató tulajdon védelméhez való joga és munkavállaló magánszférához való joga közötti ütközéseket, és – a többi közt – az alábbi általános alapelveket adja:
– Egyértelmű, világos és írott szabályzat szükséges, amely kiterjed a munkavállalók „megengedett“ internethasználatára, meghatározza a korlátokat és egyértelműen a tiltott magatartásokat.  
– A szabályzatnak a munkaszerződés mellékletét kell képeznie, és kifejezett hozzájárulás szükséges a munkavállalóktól.
– Csak meghatározott célból történhet az ellenőrzés, amelynek világosnak és valósnak kell lennie, figyelembe véve azt is, hogy a lehetséges korlátozás arányban álljon a korlátozás céljával.  
– A „szakmai postaláda“ tekintetében meg is tiltható, hogy magán célra használja a munkavállaló, és ez korlátok nélkül ellenőrizhető.
A „vegyes postaláda“ esetében az az elvárás, hogy a munkáltató szabályozza a magán célú használatra vonatkozó alapelveket.
A „Munkáltató által engedett személyes postafiók“ esetén kifejezetten meg kell határozni, hogy azt a munkáltató magán célú használatra engedélyezi. Ez esetben minden egyes ellenőrzés előtt szükséges az előzetes hozzájárulás.
A „személyes postafiókok“ – amelyeket a munkavállaló maga hozott létre – ellenőrzése tilos.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

People gather next to flowers, candles and other items set up on the Las Ramblas boulevard in Barcelona as they pay tribute to the victims of the Barcelona attack, a day after a van ploughed into the crowd, killing 13 persons and injuring over 100 on August 18, 2017.
Police hunted for the driver who rammed a van into pedestrians on an avenue crowded with tourists in Barcelona, leaving 13 people dead and  more than 100 injured, just hours before a second assault in a resort along the coast. / AFP PHOTO / PASCAL GUYOT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.