Karácsony Gergely „nem kér” a kormány által kezdeményezett közkegyelemből, és továbbra is vállalja a felelősséget a december 23-i, Országgyűlés előtti demonstráción való részvételért. Így reagált az LMP frakcióvezető-helyettese a kormányszóvivő nyilatkozatára.
Giró-Szász András csütörtök délelőtt közölte: a kabinet azt tartja méltányosnak, hogy azok, akik részt vettek a megmozdulásban, és büntetőeljárás indult ellenük, részesüljenek közkegyelemben.
Karácsony hangsúlyozta: a kormánynak nem a tüntetők felé kellene kegyelmet gyakorolnia, hanem vissza kellene vonnia azokat törvényeket, amelyek ellen az ellenzéki képviselők tüntettek. Hozzátette: a vád – amely szerint a honatyák bűncselekményt követtek el – alaptalan, hiszen szabálysértés történt, amelynek következményeit vállalják, ezért mondtak le mentelmi jogukról.
A rendőrség összesen 43 embert – köztük 15 országgyűlési képviselőt – állított elő személyi szabadság megsértése bűntett gyanúja miatt. Nemcsak LMP-s honatyákat, hanem több szocialista politkust, és a Demokratikus Koalíció több tagját is bevitték a Gyorskocsi utcába, így például Mesterházy Attilát, Lendvai Ildikót és Gyurcsány Ferencet.
“A Demokratikus Koalíció nem kér Orbán kegyelmes úr jóindulatából”
Az ellenzéki párt szerint a kormányfőnek, ha bocsánatot akar kérni Magyarországtól, “akkor vonja vissza a tákolmányt”, távozásával segítse a pénzügyi rendszer, a gazdaság és a jogállam rehabilitációját”. A DK megérti, “ha Orbán Viktor szégyelli magát”, de azt kéri a hatóságoktól “és az udvari legfőbb ügyésztől”: folytassák le a december 23-ai események vizsgálatát. Ők állnak elébe. “A miniszterelnök azoktól az aktivistáktól kérjen bocsánatot, akiket a politikusok elengedése után még órákkal bent tartottak a Gyorskocsi utcában” – tette hozzá a Demokratikus Koalíció. A párt szerint hazugság, hogy “a rezsimnek fontos a véleménynyilvánítás szabadsága”.
“Ha mégis így lenne, azonnali hatállyal vonják vissza az alaptörvényt, oszlassák fel a médiatanácsot, bocsássák el Szalai Annamáriát és a Fidesz hírhamisító brigádját és adják vissz a Klubrádió frekvenciáját” – írta közleményében a párt.
Jogvédők szerint az eljárások megszüntetésére lenne szükség
Jogvédő szervezetek szerint a tavaly december 23-án az LMP által szervezett demonstráció résztvevői nem követtek el bűncselekményt, ezért esetükben nem a közkegyelem módszerét kell alkalmazni, hanem bűncselekmény hiányában kellene megszüntetni az ellenük indult eljárásokat.
“A józan ész szikrája, vagyis az eljárás megszüntetésének szándéka az ügyfelek érdekében üdvözlendő. Ugyanakkor az amnesztia, vagyis a közkegyelem alkalmazása kivételes eszköz, amelyet az alkotmányos büntetőjog azokra az esetekre tart fenn, amikor valaki ellen büntetőeljárás indult, de méltánylást érdemlő okból az eljárásról vagy a büntetésről az állam le kíván mondani” – áll a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.
Mementó ’91
Legutóbb 1991-ben, a taxisblokád után gyakorolt közkegyelmet az Országgyűlés, méghozzá az akkori államfő, Göncz Árpád előterjesztése alapján.
Az elfogadott törvény kimondta, hogy nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás azokkal szemben, akik szabálysértést vagy bűncselekményt követtek el az útelzárásokkal összefüggésben 1990. október 25-e és 28-a között.
Ugyanakkor a kegyelem hatályát vesztette azokkal szemben, akit az elkövetkező öt évben szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek.
