Sok ember nyújtogatja a nyakát, arcán kíváncsisággal vegyes döbbenettel az ég felé Szegeden, mikor napnyugtakor, sőt nap közben is élénk rikácsolással húz el egy-egy daru-csapat a feje fölött. „Nem kellene ezeknek már Afrikában telelniük?” Az okokról Molnár Gyula ornitológust kérdeztük, aki elárulta, őt magát is meglepi a darvak ilyen tömegű jelenléte januárban ezen a vidéken. „Utoljára daru az 1900-as évben fészkelt és költött Magyarországon. Azóta csak átvonulóban láthattuk őket.”
Épp emiatt meglepő, hogy az Európában védett daru – amely ismeretes még közönséges, vagy szürke daru (Grus grus) néven is – ilyen nagy példányszámmal van jelen januárban Magyarországon. „Az okok között előkelő helyen áll az enyhe tél, illetve a hó tartós hiánya” – véli a szakember. „Sok tévhittel ellentétben ezek a madarak jól bírják a hideget, a költözésre akkor kerül sor, ha az egyébként mindenevő darvakat a tartós hótakaró elzárja a napi táplálékszerző helyeiktől. Ekkor felkerekednek, és egészen a tunéziai sós-tavakig repülnek el, ha nem találnak útközben megfelelő áttelelő helyet.” Ilyen áttelelő-hely lehet akár Szerbia vagy Olaszország néhány tájegysége.
„Fontos továbbá, hogy megfelelő éjszakai szálláshelyet találjanak maguknak a madarak, ez jelen esetben a Sándorfalva melletti Fehér-tavat jelenti, hiszen ott kevésbé vannak kitéve a ragadozóknak” – tette hozzá a szakember. Hazánkban még ilyen éjszakázó helye a darvaknak Kardoskút közelében, illetve a Hortobágyon található.
Az, hogy nappal is láthatóak a V-alakzatban repülő darvak, az ornitológus szerint annyit jelent, hogy a Fehér-tóról táplálékért repülnek ki észak-északkeleti irányban Mártély vagy déli irányban Szőreg felé. „Jelenleg olyan ezer körül lehet az áttelelő példányok száma Szeged mellett, igazi csúcs november végén van, amikor a Hortobágyon 90-95 ezer, míg itt a Fehér-tavon 20-25 ezernyi daru számolható össze.”
„Az igazi különlegesség azonban az, hogy most már egyre több példány hazánkban marad nyáron is” – teszi hozzá Molnár Gyula. „Mivel Magyarországon megszűntek a költéshez szükséges feltételek – többek közt az Ecsegi-láp lecsapolásával -, így a madarak mostanában Észak-Európa, Németország, Lengyelország északi vidékei, a Baltikum – laza erdősűrűségű lápjait, nádasait részesítik előnyben. Hogy hazánk újra költőhellyé váljon, ahhoz a láp-térségek eredetit megközelítő állapotának visszaállítása szükséges.” Ilyen irányú munkálatok már folynak a Hortobágyon.
S hogy meddig maradnak a költözőmadarak Magyarországon? „Ameddig nem alakul ki tartós hótakaró a földeken” – mondja Molnár Gyula. Amire reális esély van, hiszen már hétvégére is havazást jósolnak időjárási szakemberek.
