Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, a képviselők negyede és az ombudsman kérheti ezután, az AB ugyanakkor bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal ellenőre lesz.
Megszűnik tehát az év elejétől az a gyakorlat (az úgynevezett actio popularis), hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A jogszabályok utólagos vizsgálatát ezentúl csak a kabinet, az országgyűlési képviselők negyede és az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti. Ez nehézség a jelenlegi ellenzéknek, a parlamenti erőviszonyok miatt ugyanis csak közösen indítványozhatják majd törvények felülvizsgálatát.
Megszűnik ráadásul az utólagos normakontrollra irányuló, január 1-jén folyamatban lévő AB-eljárások nagy része is: az összes olyan, amelyben a kifogásolt jogszabály vizsgálatát nem az arra az új szabályok szerint is jogosultak kezdeményezték. Azonban az így megszűnő eljárás indítványozói bizonyos esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be 2012. március 31-ig, föltéve, hogy a megjelölt kérdés az új alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben is vizsgálható.
Alkotmányjogi panasz terjeszthető be akkor, ha egy egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányos joga sérült a bírósági eljárásban az alaptörvénybe ütköző jogszabály alkalmazása miatt, és az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nem biztosított. Ezek, illetve a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása miatt indult eljárások kivételével az AB már megkezdett eljárásai január után is folytathatók, ha a kérdéses ügy az új alkotmánnyal kapcsolatban is megvizsgálható.
A legnagyobb változás a testület jelenlegi jogköréhez képest, hogy az AB alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja, és ezeket is megsemmisítheti. Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés közlésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, és arról az Alkotmánybíróságnak ésszerű időn belül határoznia kell.
Ugyancsak az AB hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát, és továbbra is mérlegelheti a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését.
Előzetes normakontrollt a jövőben nemcsak a köztársasági elnök, hanem – a törvény kezdeményezője, a kormány vagy a házelnök zárószavazás előtti indítványára – az Országgyűlés is kérhet. Az új alaptörvény szerint az AB az indítványról soron kívül, de legkésőbb 30 napon belül határoz. Ebben az esetben a házelnök a törvényt csak akkor küldheti meg a köztársasági elnöknek aláírására, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. Ha alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, a parlament újratárgyalja; az ismételt indítványról az AB tíz napon belül dönt.
Az AB – hatáskörének tavalyi korlátozása miatt – a központi költségvetésről és végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények alkotmányosságát továbbra is kizárólag az alapjogokkal (az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságával, valamint a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal) összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Ez mindaddig így lesz, amíg az államadósság meghaladja a GDP felét.
A kormánytöbbség ősszel az AB átalakulása miatt növekvő ügyteherre hivatkozva tizenöt fősre növelte a testület létszámát. Az alkotmánybírák megbízatási ideje tizenkét év, a tagok – ellentétben a jelenlegi szabályozással – nem újraválaszthatók, kivéve azokat, akiket az Országgyűlés még a régi szabályok alapján kilenc évre választott meg, és eddig nem választottak újra.
