Dux László a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) A magyar felsőoktatás jövője címmel tartott előadása előtt az MTI-nek kifejtette: a változtatások célja, hogy finanszírozható, összetételében, földrajzi eloszlásában, szakok közötti megoszlásában is korszerű felsőoktatási rendszer alakuljon ki Magyarországon. Az oktatás finanszírozásáról elmondta: ebben a törvényben három finanszírozási mód van, mely több tízezer hallgatót vesz teljes állami finanszírozásba. Emellett vannak olyanok, akiknek gyengébb a tanulmányi teljesítményük, ők nem férnek bele az állami keretbe, de a jövőben is módjuk lesz saját pénzből vagy diákhitel segítségével a tanulmányaikat finanszírozni. Tartalmaz a törvény továbbá egy állami részösztöndíjjal támogatott kategóriát: ez a jelenlegi elképzelések szerint ötvenszázalékos támogatást jelentene, amelyet elsősorban a műszaki, természettudományi, informatikai képzési területeken tanuló diákoknak osztanának ki – legalábbis a következő néhány évben.
A szakok ésszerűsítése a törvényalkotók szerint nélkülözhetetlen volt. Az intézményhálózat elaprózott, nagyon sok párhuzamosságot tartalmaz – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki az SZTE biokémia-professzora. “Nagyon szerencsétlen” folyamatnak nevezte, hogy a 2005-ös törvényt követően, az addig jó főiskolák mindent elkövettek, hogy gyenge vagy közepes egyetemekké váljanak, mialatt nem teljesítették a környezetük munkaerő-piaci igényeit.
Hangsúlyozta: arra van szükség, hogy a helyi vállalkozásokhoz akár felsőfokú szakképzéssel, akár alapképzéssel keresett diplomásokat tudjanak kibocsátani. A felsőfokú intézményeknek ezért a jövő év nyaráig az intézményeknek stratégiai tervet kell benyújtaniuk.
Arra a kérdésre, hogy Szeged megállja-e majd a helyét, elmondta: a 2000. évi egyetemi integráció a Dunától keletre jól sikerült, gondolva itt Szegedre vagy Debrecenre. Méretben, összetételben stabil, a nemzetközi versenyben is helytállni képes egyetem jött létre. A Dunától nyugatra és Budapesten ez azonban már kevésbé mondható el. A fővárosban létrejöttek a szakegyetemek, melyek önmagukban is komoly nemzetközi versenyképességet jelentenek, de ha valamelyik képzési területen probléma van, nem képesek kisegíteni magukat. A Nyugat-Dunántúlon pedig gyakori, hogy négy-öt településen működik az egyetem, sok párhuzamossággal.
