Belföld

Csatát nyertünk az AIDS elleni háborúban

Bár lassul a betegség terjedése, mégsincs vége az AIDS-ellenes harcnak. Magyarország kirekeszti a HIV-pozitívokat, Kelet-Európában drámai a helyzet, a gyerekek pedig nagyobb veszélyben vannak, mint a felnőttek. December elseje az AIDS világnapja.

„Közel áll a világ ahhoz, hogy legyőzze a kórt” – ezt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) HIV osztályának igazgatója nyilatkozta nemrég a szerzett immunhiányos tünetegyütesről. Az AIDS-ellenes kampányok segítettek lelassítani a betegség terjedését: a legutóbbi 10 évben 15 százalékkal kevesebb új fertőzést diagnosztizáltak világszerte és 22 százalékkal kevesebben haltak meg AIDS miatt az elmúlt 5 évben. Gottfried Hirnschall szerint bár közel a győzelem, de ez csak akkor sikerülhet, „ha megtartjuk és felgyorsítjuk a folyamatot a következő, minimum 10 évben.”


Fotó: Reuters

Csökken, de nem mindenhol

A WHO, az UNICEF és az UNAIDS legfrissebb közös jelentése bemutatja, hogy is áll a betegség elleni harc. 2010-ben világszerte 2,7 millióan fertőződtek meg a HIV-vírussal, ma összesen 34 millió a HIV-fertőzött. Az AIDS okozta halálozás száma 2005 óta fokozatosan csökkent: 2,2 millióról 1,8-ra. A csökkenés oka részben a fertőzés terjedésének lassulása, részben pedig az úgynevezett antiretrovirális kezelés szélesebb körű alkalmazása. Több mint a fele azoknak, akik ilyen kezelésre szorulnak, még mindig nem jutnak hozzá a szolgáltatáshoz. Főként az alacsony- és közepes jövedelmű országokban. Sokuk azt sem tudja, hogy egyáltalán HIV-pozitív.

Aggasztóan magas a fertőzöttek aránya a szexmunkások, a homoszexuálisok és az intravénás droghasználók között. A tanzániai Dar es Salaamban például a szexmunkások 32 százaléka, Kelet-Európában és Közép-Ázsiában pedig 60 százalékuk HIV-fertőzött. A 15-24 éves betegek jelentős többsége nő, ez az arány Afrikában még magasabb – ott a lányok és fiatal nők a fertőzött fiatalok 71 százalékát teszik ki.


Fotó: Reuters

A jelentés szerint Nyugat- és Közép-Európában, valamint Észak-Amerikában 2004 óta stabil a helyzet. Kelet-Európa és Közép-Ázsia azonban erőteljes növekedést mutat, az elmúlt évtizedben az új fertőzések száma ezekben a régiókban 250 százalékkal nőtt. Főleg két országban: 90 százalékuk Oroszországban vagy Ukrajnában lakik. Ezeken a posztszovjet területeken az antiretrovirális kezelésekhez való hozzáférése nagyon alacsony.

Veszélyben a gyerekek

Az egyre minőségibb szolgáltatások miatt már 350 ezer esetben sikerült megakadályozni, hogy a HIV-pozitív anyák gyermekükre is átragasszák a kórt, mégis világszerte 3,4 millió gyerek fertőzött, közülük pedig sokan semmiféle kezelésben nem részesülnek.

„Míg jelentős eredményeket értünk el a felnőttek kezelését, megóvását és segítését illetően, meg kell jegyezzük, hogy a gyerekek ellátása terén már korántsem ilyen jók az eredmények” – mondta Leila Pakkala, az UNICEF genfi regionális irodájának igazgatója. Hozzátette: „Esélyegyenlőségen alapuló átgondolt akciótervekkel és stratégiákkal biztosra kell vennünk, hogy globális erőfeszítéseink a gyerekek számára is ugyanolyan jól működnek, mint a felnőttek számára.”

Magyarország kirekeszt

A becslések szerint Magyarországon nagyjából 3000 ember fertőzött a HIV-vírussal, háromnegyedük 20-30 éves, egyharmaduk azt sem tudja, hogy beteg, nagyjából egynegyedük pedig úgynevezett rejtőzködő – derült ki egy az AIDS világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Kárpáti Sarolta, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika tanszékvezetője elmondta, míg uniós átlagban 100 ezer lakosra 14 fertőzött jut, Magyarországon ez az arány 1,8. Bár hazánkban arányaiban nyolcadannyi a HIV-pozitív, 2009 és 2010 között csaknem ötször olyan gyorsan terjedt nálunk a betegség, mint az EU többi országában. Súlyos probléma továbbá, hogy hazánkban viszonylag későn diagnosztizálják a fertőzötteket. A tanszékvezető szerint ennek egyik oka, hogy a fiatalok nagyon keveset tudnak az AIDS-ről és a nemi úton terjedő betegségekről általában, másik oka pedig, hogy Magyarországon a HIV-pozitívokat kirekeszti a társadalom, pedig – mint fogalmazott – társadalmi összefogás nélkül nagyon nehéz eredményeket elérni.


Fotó: Kummer János

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egyébként egy a 2011-2015 közötti időszakra vonatkozó úgynevezett II. Nemzeti AIDS Stratégiával készül a betegség elleni harcra. A stratégia legfőbb célja, hogy 2015-re legalább negyedével csökkenjen a szexuális úton szerzett új HIV-fertőzések száma, valamint minimum 20- 25 százalékkal mérséklődjön az AIDS-megbetegedések és halálozások aránya.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik