Belföld

A nemzeti bank lépett, de további kamatemelés lehet

Az elemzői várakozásoknak megfelelő mértékű volt a monetáris tanács keddi, 50 bázispontos kamatemelése az MTI által megkérdezett banki elemzők szerint, akik nem tartották kizártnak, hogy év végéig még egyszer emeli az alapkamatot a jegybank.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője kifejtette, hogy a Moody’s Magyarországot leminősítő döntése után erősödtek a kamatemelési várakozások, és a piac beárazta a monetáris szigorítást. Az elemző szerint kétséges volt, hogy az új összetételű monetáris tanács, amelyben a tartást preferáló tagok vannak többségben, végül elszánja-e magát a szigorításra. Voltak ennél erőteljesebb, 100-200 bázispontos emelésre vonatkozó jóslatok is, ennek azonban Árokszállási Zoltán szerint kicsi volt az esélye. Az óvatos szigorítást erősítette a monetáris tanács legutóbbi, nem kamatdöntő ülése után kiadott közlemény, amelyben a testület jelezte, ha szükséges,  fokozatosan változtat a kamaton. Az elemző az év végéig még egy, 50 bázispontos kamatemelést vár, de hangsúlyozta, hogy a lépés nagyban függ a kormányzati politika irányától és az eurózóna válságának megoldására tett lépésektől is.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint nem volt egyszerű megjósolni a monetáris tanács döntését, mivel a testület ebben az összetételben még nem változtatott a kamatokon. Legutóbbi közleményük, amelyben a nemzetközi környezetet tették elsősorban felelőssé a forint gyengüléséért és a hozamok emelkedéséért, ‘ijesztően köldöknézősre sikeredett’, így volt veszélye annak, hogy az ott megfogalmazott, fokozatos szigorításról szóló ígéretüket végül nem váltják be – fogalmazott.
Végül a testület nagyjából a többségi várakozásoknak megfelelően emelte a kamatot. Magyarország  rossz megítélése azonban az elemző szerint ennél magasabb kamatszintet is indokol, ezért várható, hogy a következőkben további szigorításra kerül sor. Aggasztónak nevezte, hogy a hazai devizafinanszírozás feltételei egyre rosszabbak, a magyar bankrendszer devizaigényét már csak az irányadó európai bankközi kamatok felett 300 bázisponttal lehet kielégíteni. Amennyiben ez a finanszírozási krízis nem enyhül, akkor a továbbiakban még akár 100-150 bázispontos emelés sem kizárt – fogalmaz Duronelly Péter.
Az Equilor elemzésében megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntésével a január óta tartó trend véget ért. Emlékeztet arra, hogy a grémium összetétele még más volt januárban, mivel négy tag mandátuma járt le idén év elején. Az azóta eltelt időszak arra mutatott rá, hogy az új tagok továbbra is rendkívül óvatosak a kommunikációval és a monetáris politikával. Az utóbbi hónapokban kamatemelési szándékot lényegében csak a ‘régi’ tagok részéről lehetett látni. Az Equilor úgy véli: a jegybank valamelyest lemaradt a piaci mozgásokhoz képest, mivel az 50 bázispontos kamatemelés csupán megfelelt a várakozásoknak, érdemi horgonyzó szerepe egy ilyen döntésnek egyelőre nincs.
A piaci szereplőket sokkal inkább a döntés háttere, a szavazatok megoszlása és a kilátások érdeklik, főként annak fényében, hogy az NGM két új alelnök személyére tett javaslatot, amellyel tovább növekedne a kormány befolyása a tanácson belül – véli kommentárjában a befektetési társaság.
Hozzáteszi: mindeddig a jegybank verbális intervencióval és esetlegesen piaci forintvételekkel menedzselte az euró/forint árfolyamot, bár ez utóbbiról nagyon nehéz pontos információt szerezni. Tekintettel arra, hogy a döntés megfelelt a piaci várakozásnak, a kezdeti lelkesedés eltűnhet. A részvénypiacon és kötvénypiacon már erre rendezkedett be a szereplők többsége, itt érdemi változást csak akkor lehet érezni, ha a jelenlegi piaci várakozáshoz képest markáns eltérést jelez majd az ülést követő sajtótájékoztató.
A piaci szereplők 2-3 hónapos horizonton 100-125 bázispont kamatemeléssel kalkulálnak. Amennyiben felfelé módosulnak a várakozások, az a forint erősödését hozná, viszont a kötvény- és részvénypiacot kellemetlenül érintené.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik